Sokan azt jósolják, hogy az internet elterjedésével a hagyományos nyomtatott lapok sorsa megpecsételődött. A napilapok azonban nem adják fel, és ingyenes változatokat dobnak piacra.
„A helyi alternatív újságoknak már eddig is épp elég bajuk volt. Az internetes hirdetési portálok, az egyre öregedő olvasótábor, a blogok és az internetes közösségi oldalak előretörése mellett most még a napilapok ingyenes változatai miatt is főhet a fejük” – olvassuk Mark Fitzgerald és Jennifer Saba cikkét az Editor & Publisherben, Amerika legrégibb médiaügyekre szakosodott folyóiratában.
Amerikában nagy hagyománya van az ingyenes napi- és hetilapoknak. A nagyvárosokban szinte minden sarkon halomban állnak a különböző szubkultúrák számára készített ingyenújságos dobozok. Az ilyen lapok kizárólag a hirdetési bevételekből élnek, ezért az elmúlt években az internetes híroldalak egyre népszerűbbé válása miatt nehéz helyzetbe kerültek. Most azonban minden eddiginél komolyabb kihívással kell szembenézniük.
Az évek óta folyamatosan csökkenő példányszámok és az egyre kisebb nyereség miatt a nagy napilapok igyekszenek a megváltozott piaci körülményekhez igazítani működésüket. A Metazin is beszámolt róla, hogy a Telegraph már integrálta is az online és a nyomtatott szerkesztőséget. A New York Times online kiadása már másfél éve saját videoriportokat készít, és hasonló kezdeményezést indított a Washington Post is.
De a komoly újságok ma már nem csak internetes újságokat és televíziócsatornákat, hanem ingyenújságokat is bevetnek az olvasókért folytatott harcban. Egyre több nagy napilap dobja piacra saját, metrósított kiadását. Az Expresst, a Washington Post Company három éve indított ingyenes kiadványát már naponta 250 000-en olvassák. (A Washington Post 750 000 példányban jelenik meg). Philip Anschutz milliárdos üzletember 2005-ben megvette a San Franciscóban és Washingtonban megjelenő Examinert, egy ingyenes bulvárlapot, amelyet a jobb lakónegyedek házainak küszöbére hordanak ki azzal a céllal, hogy országos ingyenlap-hálózatot indít.
Elsősorban az apróhirdetésre, a szórakozásra, zenére és a társkeresésre specializálódott nagyvárosi ingyenlapok a népszerűek. A nagy lapoknak van pénzük arra, hogy rikkancsokat alkalmazzanak. Ők nem csak leteszik egy dobozba az ingyenes kiadást vagy mellékletet, hanem a metróállomáson az emberek kezébe nyomják az újságot. És aki egyet kapott, az már nem biztos, hogy a hagyományos alternatív lapokból is vesz. De van olyan napilap is, amely házhoz szállítja az ingyenes mellékletet.
Nem csoda hát, ha az ingyenmellékletek tisztes nyereséget termelnek, a régi alternatív kiadványok nagy bánatára. Miközben az újságok nyeresége általában csökken, az ingyenújságok bevétele tavaly 3,6 százalékkal nőtt. Főleg a nagyvárosi, közepesen nagy olvasottságú lapok kaszáltak – az ő esetükben több mint 7 százalékos volt a profitnövekedés.
„Mindenki a nyomtatott sajtó haláláról beszél, miközben egyre több lap jelenik meg – panaszolta Richard Karpel, az Alternatív Lapok Szövetségének elnöke. Hozzá voltunk szokva, hogy mi okozunk fejtörést a nagy lapoknak. Most viszont a mi fejünk fáj az egyre több ingyenújság miatt.”