A tudomány a vallás szerepében

2008. február 01.

A modern tudomány a vallási dogmák elleni harcból nőtt ki. Most egyfajta vallássá kezd válni, amelyre hivatkozva előírják az embereknek, mikor mit kell tenniük. Pedig a tudomány dolga az örök kételkedés volna.

A modern tudomány a vallási dogmák elleni harcból nőtt ki. Most egyfajta vallássá kezd válni, amelyre hivatkozva előírják az embereknek, mikor mit kell tenniük. Pedig a tudomány dolga az örök kételkedés volna.

„A Római Tudományegyetem tudósai megakadályozták, hogy a pápa ellátogasson az egyetemre. Ez a meghökkentő eset is példázza, hogy a tudomány napjainkban kezdi elfoglalni a vallási tekintély helyét a társadalomban” – írja Frank Furedi kenti szociológia-professzor a Spiked magazinban.

Csakugyan, mintha korunk minden kérdéséről a tudomány mondaná ki az utolsó szót. A kutatási eredményekre hivatkozva szokás megmondani a szülőknek, hogyan neveljék gyermekeiket, miképp alakítsák baráti és párkapcsolataikat, milyen élelmiszert fogyasszanak, mennyi alkoholt vegyenek magukhoz, mennyit napozzanak, és hogyan szeretkezzenek. Életünk szinte minden mozzanatáról megtudhatjuk, mi a tudomány álláspontja, s mihez érdemes tartanunk magunkat.

Korunkban semminek, senkinek sincs akkora tekintélye, mint a tudománynak. Még a környezetvédő mozgalmak is a tudományra hivatkoznak, holott korábban inkább arra helyezték a hangsúlyt, hogy a tudomány eredményeitől romlik a környezet állapota. Ma kijelentik, hogy a globális felmelegedésről szóló vitának vége: „a tudomány kimondta ítéletét”. Hát nem úgy hangzik, mint az, hogy „Ezek az Úr igéi?”.

Napjainkban sem a politikai ideológia, sem a vallás nem hat az emberekre. Ma nem azzal próbálnak elfogadtatni egy-egy politikai intézkedést, hogy ez a jó megoldás, hanem azzal, hogy ezt támasztja alá a tudományos kutatás. Nem azt mondják a fiataloknak, hogy a gátlástalan nemi élet rossz, hanem hogy nem egészséges. Sőt, még vallási csoportok is a tudomány tekintélyét veszik igénybe. Protestáns fundamentalisták nem a kinyilatkoztatásra hivatkoznak, amikor a teremtés bibliai történetét védelmezik, hanem teremtéstudományt hoznak létre.

Politikusok, vallási vezetők, környezetvédő aktivisták körében egyaránt gyakori, hogy korántsem a tudomány kísérletező, kutató küldetése iránt érdeklődnek, hanem politikai, erkölcsi célokra használják a tudományt. Al Gore, a Nobel-békedíjas volt amerikai alelnök például jellemző módon úgy fogalmaz a globális felmelegedés kapcsán, hogy a tudomány „igazságokkal szolgál”.

Pedig a tudománytól csak tényeket kapunk. Az igazságról erkölcsi és szakmai vitákban alkotunk képet. Furedi tanulságképpen Pascalt idézi: „Az igazság tudásához nemcsak ész kell, hanem szív is.”