Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Koszovó, Dél-Oszétia, Csecsenföld

2008. augusztus 30.

Az orosz miniszterelnök szerint, ha Koszovó függetlenné válhatott, akkor Abházia és Dél-Oszétia is elszakadhat Grúziától. De vajon mi lesz akkor Csecsenfölddel?

Az orosz miniszterelnök szerint, ha Koszovó függetlenné válhatott, akkor Abházia és Dél-Oszétia is elszakadhat Grúziától. De vajon mi lesz akkor Csecsenfölddel?

„Nehéz döntést kellett hoznom. Tekintettel az oszét és az abház nép akaratára, a vonatkozó ENSZ-direktívák és nemzetközi egyezmények elveinek figyelembe vételével aláírtam a Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét elismerő határozatot” – írja Dmitrij Medvegyev orosz elnök a Financial Timesban.

Mint arról a Metazin is beszámolt, az alsó- és a felsőház egyaránt egyhangú határozatban javasolta az államfőnek, hogy ismerje el a Grúziához tartozó két terület függetlenségét, az elnök pedig aláírta a rendeletet. Medvegyev szerint nem volt más választása. A Szovjetunió felbomlása után Grúzia nem adott autonómiát az oszétoknak és az abházoknak. „A függetlenné vált Grúzia kíméletlen háborút indított a területén élő nemzeti kisebbségek ellen, és ezreket telepített ki.” Oroszország nem nézhette ölbe tett kézzel az augusztus elején indított, a NATO egyes tagállamai által is bátorított grúz offenzívát, amely a dél-oszét területen élő orosz állampolgárok ellen irányult – írja Medvegyev.

Az orosz elnök emlékeztet rá, hogy Koszovó elismerésével a nyugati hatalmak precedenst teremtettek. „Mi végig azt hangoztattuk, hogy ha a koszovói albánoknak jár a függetlenség, akkor az abházoktól és az oszétektől sem lehet megtagadni.”

Moszkva a feje tetejére állítja a koszovói precedenst. Koszovóban a Nyugat az etnikai tisztogatást akarta megakadályozni, Oroszország viszont etnikai tisztogatással akarja elcsatolni a grúz területeket” – olvassuk Mihail Szaakasvili válaszát.

A grúz elnök emlékeztet rá, hogy „Abháziából elüldözték lakosságának több mint háromnegyedét – a grúzokat, a görögöket és a zsidókat –, hogy az abházok kerülhessenek többségbe. Ami pedig az oszét nép akaratát illeti, a tartományt nem az oszétok, hanem az orosz hivatalnokok irányítják – írja Szaakasvili. „A háború kirobbanásakor Dél-Oszétia de facto miniszterelnöke, védelmi minisztere és belbiztonsági minisztere orosz nemzetiségű volt, akinek semmi köze nincs a tartományhoz.”

„Moszkva azt állítja, hogy a Dél-Oszétiában élő orosz állampolgárok miatt kellett megszállnia Grúziát. Oroszország öt éve jogellenesen orosz állampolgárságot osztogat Dél-Oszétiában és Abháziában, hogy aztán most az orosz állampolgárok védelmében felléphessen. És miközben Medvegyev úr Ukrajnát és Moldovát is fenyegeti, a Grúziával szemben alkalmazott módszereket veti be: a Krím félszigeten is orosz állampolgárságot osztogat. Az üzenet világos.”

A grúz elnök nem mulasztja el megjegyezni azt sem, hogy az orosz politika cinizmusát leginkább a Csecsenfölddel kapcsolatos álláspont leplezi le.

Ha Koszovó függetlensége precedenst teremtett, amelynek alapján Oroszország elismerte Abházia és Dél-Oszétia önállóságát, akkor vajon az abház és dél-oszét függetlenség mintájára Moszkva majd Csecsenföld elszakadását is jóváhagyja?