A lapok számára - mint nemrégiben írtunk róla - örök dilemma, hogy kérjenek-e pénzt az online kiadásért. A Guardian nem vívódik: ingyen, mindent, mindörökké.

Simon Waldman, a Guardian Csoport digitális részlegének igazgatója, jeles szak-blogger amellett tör lándzsát, hogy nem elég egy darabig felkínálni a tartalmat, hálón is kell tartani. "Állandóság nélkül - jelenti ki - kiesel a keresőmotorok látóköréből. Állandóság nélkül talán rajta vagy a hálón, de biztosan nem vagy a része."

Véleményét alátámasztandó a Wired egy cikkére hivatkozik, amelyben Adam Penenberg kimutatja, hogy milyen hátulütői vannak a New York Times Online politikájának: "A Times megköveteli az olvasótól, hogy regisztrálja magát. A keresők ezért nem tudják automatikusan felvenni adatbázisukba a cikkeket.  Még áthatolhatatlanabb akadály a fizetős archívum. Az egy hétnél régebbi anyagot archívum-fal mögé dugják, s három dollárt kell kiköhögni minden cikkért. De kevesen hajlandók fizetni másutt ingyen is elérhető tartalomért. Így a keresőmotorok, minthogy többnyire a gyakoriság (értsd: népszerűség) alapján rangsorolnak, hátra sorolják a Times-t."