A gyorsétel felszabadít?

2014. október 26.

Az amerikaiak túlhajszoltak, étkezésre mégis napi másfél órát fordítanak. Egy fiatal mérnök folyékony tápszert dobott a piacra. Azt reméli, hogy a napi másfél óra megspórolásával jelentősen javulhat az amerikaiak élete.

 

Az étkezés megtervezése időigényes, a főzés és az evés nem kevésbé. Mi lenne, ha megszabadulnánk az étkezés nyűgétől?” – teszi fel a kérdést Nicola Twilley gasztroblogger az Aeon webmagazinban.

A Gallup közvélemény-kutató felmérései szerint az amerikaiak állandó időhiánnyal küzdenek. Halálra dolgozzák magukat, viszont napi másfél órát töltenek étkezéssel, ha az evés mellett a bevásárlást és a főzést is beleszámítjuk. Rob Rhinehart fiatal mérnök folyékony mesterséges tápszert készített, aminek fogyasztásával megspórolható a napi 90 perc. A terméket árusító cég jól megy, sokan érdeklődnek a gyors étkezést biztosító tápszer iránt, amely minden szükséges tápanyagot és vitamint tartalmaz.

Rhinehart forradalmi változásokat remél a megspórolt másfél órától. Twilley utal azon elméletekre, amelyek szerint a mirelit és a gyorsételek elterjedése jelentősen előmozdította a női egyenjogúság ügyét. A nőknek sokkal kevesebb időt kell főzéssel tölteniük, így könnyebben tudnak munkát vállalni – 1950 és 1960 között ötszörösére nőtt a dolgozó nők száma.

Rhinehart magabiztosan állítja, hogy bár tápszere teljesen egészséges és minden fontos tápanyagot tartalmaz, bármikor tovább lehet javítani a receptet. Azt sem tartja nagy veszteségnek, hogy az étkezésekkel együtt az evés szociális funkciója is odavész, mondván: az amerikaiak közös családi étkezése mindössze százötven éves múltra tekint vissza. Az ipari forradalom idején a családtagok egymástól külön kezdtek dolgozni, és csak az esti étkezést töltötték együtt, aminek így fontos szociális szerepe lett. A mesterséges táp segítségével időt nyerünk, így nem muszáj az asztal körül tölteni a közös családi órákat.

Az embereknek „több idejük lesz művészetre, önmegvalósításra” – reméli Rhinehart. Twilleynek eleinte tetszett az ötlet, de lelkesedése nem tartott sokáig. Kipróbálta a folyékony tápszert, ám hiába lett több szabadideje, nem önmegvalósításra és egyéb nemes tevékenységekre fordította, hanem csak céltalanul szörfözgetett az interneten. Sőt, még a bevásárlás és a főzés is hiányzott neki.