Izrael és az elidegenedő diaszpóra

2015. január 15.

Az izraeli jobboldal zsidó nemzetállamként sajátítaná ki Izrael államot. A nacionalista törekvés azonban visszaüthet, és elidegenítheti a nyugati zsidó diaszpórát. Már csak azért is, mert a palesztinok diszkriminációja erősítheti a nyugati országokban az antiszemitizmust.

 

Netanjahu elveszti a zsidó diaszpórát, ha Izraelt a zsidó nép országaként akarja meghatározni” – olvassuk Micha Brumliktól, a berlini Zsidó Tanulmányok Központjának oktatójától a baloldali Tageszeitungban.

A cikk apropója az izraeli kormánykoalíció felbomlásához és az előrehozott választáshoz vezető ellentmondásos törvénytervezet, amely Izraelt a zsidó nép nemzetállamaként határozta volna meg. A kabinet két változatot is támogatott. A radikálisabb az ultrajobboldali Ze’ev Elkin által beterjesztett tervezet, amely előírná, hogy az állam hivatalos szimbólumainak a zsidó hagyományokat kell követniük, kötelezné az államot a zsidó kultúra támogatására, a törvényhozókat pedig arra, hogy a zsidó vallási előírásokat inspiráció gyanánt használják a törvényalkotás során. A javaslat kvázi-alkotmányos elvvé tenné azt a palesztinok által vitatott gyakorlatot, miszerint csak zsidó származásúak jogosultak az izraeli állampolgárság könnyített megszerzésére és a letelepedésre. A tervezet megszüntetné az arab nyelv hivatalos nyelvként történő elismerését. Sőt, mint arra a New York Times felhívta a figyelmet, a javaslat elfogadása után elképzelhető, hogy a telepesek által elfoglalt palesztin területek arab lakossága nem is kaphatna állampolgárságot. Miután a mérsékelt koalíciós partnerek nem támogatták a javaslatot (és mellesleg a jövő évi költségvetés tervezetét sem), Netanjahu az előrehozott választások érdekében a parlament feloszlatását indítványozta.

Az Izraelt zsidó nemzetállamként meghatározó tervezet ellentétes a cionizmus demokratikus alapeszméjével, hiszen alkotmányos szinten rögzítené a kisebbségek, mindenekelőtt az arabok másodrendű státuszát és jogfosztottságát – véli Brumlik. Ez azt jelenti, teszi hozzá, hogy Izraelt nem lehetne demokráciának, csak etnokráciának nevezni, márpedig ha egy állam a többségi nemzetet a kisebbségek diszkriminációja révén előnyben részesíti, az a rasszizmus előszobája.

Meglehet, hogy a zsidó nemzetállamról szóló javaslat „a zsidó nép legnagyobb válsága a németországi náci tömeggyilkosságok óta”. Számos amerikai zsidó szervezet és vallási vezető tiltakozott a javaslat ellen. A nacionalista tervezet elidegenítheti a zsidó diaszpórát – figyelmeztet Brumlik. Az Izrael Állam érdekeiért kiálló befolyásos nyugati zsidóság többsége liberális elveket vall, a demokrácia és a jogállamiság híve, így aligha hagyhatja szó nélkül az antidemokratikus és illiberális tervezetet, hiába szolidáris Izrael Állammal.

A Háárec arra is felhívja a figyelmet, hogy az antidemokratikus és nacionalista tervezet az Izraelen kívül élő zsidókat is hátrányosan érintheti. Mint azt Stuart Eizenstat külügyi szakértő kifejtette, Izrael Állam megítélése jelentős mértékben meghatározza a zsidósággal kapcsolatos érzelmeket. Ezt tapasztaljuk Franciaországban, sőt már Németországban is. A Friedrich Ebert Alapítvány november végén közzétett kutatása rámutat, hogy a nyílt antiszemitizmus gyengül Németországban, ám az Izrael-ellenesség egyre erősebb, aminek elsődleges oka a palesztinokkal szembeni izraeli fellépés. A megkérdezettek 27 százaléka szerint a gázai katonai akció során Izrael úgy bánt a palesztinokkal, mint a nácik a zsidókkal. 20 százalék úgy nyilatkozott, hogy Izrael Állam miatt romlik a zsidók megítélése.