„Bár Damaszkuszt háromezer kilométer választja el Stockholmtól, a szíriai háború komolyabban érinti Svédországot, mint bármilyen konfliktus a második világháború óta” – írja Karl Lallerstedt, a nemzetközi szervezett bűnözés szakértője a konzervatív liberális Svenska Dagbladetben.
A szíriai háború hárommilliós menekülthullámot indított el, amelynek hatására Európa-szerte jelentősen nőtt a menedékkérők száma. A Frontex, az EU határőrizeti hatóságának adatai szerint a tavalyi év első felében Európába a Földközi-tenger felől érkezett menekültek negyede szír állampolgár. Svédországot különösen érzékenyen érinti a menekültáradat, hiszen becslések szerint az EU-t megcélzó menedékkérők harmadának Svédország a végállomása. A 2013-as statisztikák szerint több mint harmincezer dokumentáltan szír állampolgár kért menekültstátust Stockholmtól, és minden bizonnyal a papírok nélkül érkezett nyolcezer menekült többsége is Szíriából indult.
A nagyszámú menekült csak illegálisan juthat el Svédországba, az embercsempészet mára milliárdos iparággá vált – írja Lallerstedt. A diaszpórák transznacionális kapcsolati tőkéjüket kihasználva az ókor óta kereskedelmi közvetítőként működnek hazájuk és szülőföldjük között. Most sincs másképp: a szír embercsempészetet az egyre kiterjedtebb svédországi szír diaszpórához tartozó bűnözők szervezik. Az Európát behálózó maffia egy svédországi transzportért fejenként ötmillió forintnak megfelelő összeget is elkér. Az embercsempészek a magas tarifa ellenére sem sokat törődnek a menekültek épségével, mint azt a Földközi-tengeren legutóbb magára hagyott, 359 embert szállító csempészhajó esete is mutatja. Az International Organization for Migration adatai szerint 2014 első kilenc hónapjában átkelés közben háromezren vesztek a Földközi-tengerbe.
Túl a humanitárius vonatkozásokon, Svédország számára biztonsági kockázatot is jelent a bűnszervezetek által bonyolított embercsempészet – figyelmeztet Lallerstedt. A menekülők egy része ugyanis nem tud készpénzben fizetni az embercsempészeknek. A menekültek így gyakran ellenszolgáltatásokkal – kábítószer- és fegyvercsempészettel – egyenlítik ki a számlát. De az is előfordul, hogy megérkezésük után, Svédországban dolgozzák le az út árát különböző bűncselekményekkel a maffiánál. A rendőrséghez nem nagyon fordulhatnak, hiszen a maffia bármikor bosszút állhat hátrahagyott szeretteiken.
Lallerstedt különösen aggasztónak tartja, hogy a hatalmas menekültáradatból lehetetlen kiszűrni a radikális iszlám szervezetek tagjait. Az IS és az al-Káida is használja az embercsempész-hálózatot. És minél tovább működhet a maffia, polipkarjai annál nagyobbra és erősebbre nőnek.