Egy külföldről meghekkelt amerikai választás

2017. január 26.
CC FDR Presidential Library & Museum CC FDR Presidential Library & Museum
https://www.flickr.com/photos/fdrlibrary/

Az amerikai publicista szerint az 1940-es elnökválasztást nagyban befolyásolhatta a brit titkosszolgálatok átfogó művelete, amely Amerika mielőbbi hadba lépését igyekezett elérni.

Egy külföldi kormány titkosszolgálati akciókkal, propagandaeszközökkel, álhírek terjesztésével és egyéb piszkos trükkökkel próbálta befolyásolni az amerikai választást. Nem, nem 2016-ról, hanem 1940-ről van szó, amikor is nem egy Amerikával szemben ellenséges hatalom, hanem legfontosabb szövetségese, az Egyesült Királyság vetette be a fenti eszközöket” – idéz Steve Usdin amerikai publicista a Politico magazinban készülő könyvéből, amely a második világháborús brit titkosszolgálat amerikai tevékenységét tekinti át.

Churchill már a második világháború elején felismerte, hogy a Németország elleni háborút nem lehet megnyerni az Egyesült Államok beavatkozása nélkül. A brit miniszterelnök igyekezett meggyőzni a harmadik választási kampányára készülő Roosevelt elnököt a hadba lépés szükségességéről. Nem volt könnyű feladat, tekintve, hogy 1940-ben az amerikaiak európai ügynek tekintették a háborút, és magas volt a beavatkozást ellenzők aránya. Ezért Churchillnek az amerikai közvéleményt is meg kellett nyernie.

Usdin kutatása szerint Churchill nem válogatott az eszközökben, és Dunkerque után, vagyis miután a brit expedíciós csapatok maradványait alig sikerült kimenekítenie az európai szárazföldről, a titkosszolgálatot is bevetette, hogy megpuhítsa az amerikai közvéleményt és befolyásolja az 1940-es választás eredményét. Az 1999-ben nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint a brit titkosszolgálati aktivitás a háborúellenes csoportok legmerészebb összeesküvés-elméleteit is felülmúlta. Lehallgatták Roosevelt elnök és a londoni amerikai nagykövet telefonbeszélgetését. Lejárató kampányokat szerveztek izolacionalista jelöltek ellen. Közvélemény-kutatást rendeltek (egy brit titkos ügynök által vezetett cégtől) annak érdekében, hogy a republikánusok kevésbé izolacionalista jelöltet válasszanak. Usdin szerint ennek is szerepe lehetett az esélytelenebbnek tartott Wendell Wilkie előválasztási győzelmében. Aztán pedig a brit kormánnyal kapcsolatban álló üzletemberek győzték meg Wilkie-t arról, hogy ne tegye kampánytémává Roosevelt elnök tervezett döntését, amely, szakítva az amerikai semlegesség elvével, rombolókat engedett volna át Nagy-Britanniának. Roosevelt csak azután volt hajlandó beterjeszteni a törvényjavaslatot, hogy Wilkie megígérte a közvetítőknek: nem fogja hangosan ellenezni.

A közvélemény megpuhítása érdekében a brit titkosszolgálat segítette az antifasiszta szervezeteket és lobbistákat a hadba lépés melletti propagandamunkában. Természetesen a britek nem mulasztották el a sajtó befolyásolását sem. Sőt, még a suttogó propagandát is bevetették: külön propagandaszervezet koordinálta az elterjesztendő pletykákat.

Usdin elismeri, hogy az Egyesült Államok hadba lépését nem a brit titkosszolgálat, hanem a Pearl Harbour elleni japán légitámadás döntötte el. Mindazonáltal úgy véli, hogy Dunkerque és Pearl Harbour között a brit akcióknak is jelentős szerepe volt abban, hogy Amerika a korábbinál több segítséget nyújtott Nagy-Britanniának. Usdin arra is emlékeztet, hogy 1941-ben a Kongresszus mindössze egyetlen szavazatnyi többséggel emelte föl a hadkötelezettséget egy évről kettő és félre. A brit titkosszolgálat aknamunkája nélkül könnyen lehet, hogy nem lett volna meg a többség.

„A brit kormány törekvése az amerikai választások és a közvélemény befolyásolására tanulságos történet. Rávilágít, hogy a propaganda és a titkos műveletek akár a történelem alakulását is befolyásolhatják. És arra is, hogy az események zivatarában nagyon nehéz megkülönböztetni az összeesküvés-elméleteket a reális veszélyektől” – vonja le a következtetést Usdin. Azt nem teszi hozzá, hogy hasonló jellegű akciók békeidőben is zajlanak, és ez alól egyetlen nagy szereplő sem kivétel. Amerika maga is előszeretettel használja a titkosszolgálatot külföldi propagandaterjesztésre egyebek között például kulturális szervezetek támogatásán keresztül. És amikor a finomabb módszerek nem vezetnek eredményre, Amerika a keményebb eszközök alkalmazásától sem riad vissza.