Nyomtatás

Tudományos abortuszellenesség

2018. január 23.

Az amerikai liberális publicista szerint az orvostudomány fejlődése inkább az életpártiakat mintsem az abortusz jogát támogatókat segíti. De ettől még aligha jut nyugvópontra az abortusz körüli háború. Sőt, a tudományos köntösbe bújtatott világnézeti vita még elkeseredettebbé válhat.

„Az életpártiak és az abortusz támogatói egyaránt a tudományra hivatkoznak a terhességmegszakítás körüli háborúban. Újabban azonban az életpártiak sikeresebben használják a tudományt a közpolitikai vitákban” – írja Emma Green, az Atlantic magazin kolumnistája.

Az abortusz körüli vita nagy kérdése az emberi élet kezdetének meghatározása. Az abortusz ellenzői és támogatói között dúló vita normatív és világnézeti, ám a két tábor egyaránt igyekszik tudományos érvekkel is meggyőzni egymást. A tudomány és az orvosi technológiák fejlődése ezért jelentős hatással van az abortusz körüli vitákra.

A talán legáltalánosabban elfogadott nézet szerint az élet akkor kezdődik, amikor a magzat már elvben képes lehet az anyaméhen kívüli életre. Ennek a meghatározásnak kulcsszerepe volt a terhességmegszakítást legalizáló precedensértékű 1973-as amerikai alkotmánybírósági ítéletben, majd az 1992-es újabb ítéletben is.

Az elmúlt két évtizedben azonban jelentősen fejlődött az orvostudomány. Az új technológiák egyrészt lehetővé teszik a magzat korábbinál alaposabb vizsgálatát, és egyebek között súlyos betegségek és fogyatékosságok felismerését is. Másrészt viszont az orvostudomány fejlődésének eredményeképpen akár a néhány hétre született koraszülöttek, és a korábban menthetetlen babák is életben tarthatók.

A tudomány fejlődése az életpártiaknak szolgál új érvekkel – véli Green. A modern képalkotó eljárásoknak köszönhetően már az anyaméhen belüli néhány hetes magzat is látható. A jó minőségű felvételeken már a 18-20 hetes magzatok is emberszerű vonásokat és gesztusokat mutatnak, és emiatt nehezebb úgy érvelni, hogy az ilyen korú magzatok még nem számítanak emberi lénynek. Újabb kutatások szerint a magzat sokkal korábban érez fájdalmat, mint sokáig hitték. Egy másik kutatás pedig arra a meglepő következtetésre jut, hogy már a méhen belüli magzatok is a csecsemőkhöz hasonlóan reagálnak az emberi arcok látványára.

Az abortusz támogatói persze szintén előszeretettel hivatkoznak a tudományra – ismeri el Green. Természetesen mindkét oldal rendszeresen kétségbe vonja azoknak a kutatásoknak a módszertanát, amelyekre a másik hivatkozik. Választáspártiak és életpártiak egyaránt szelektíven viszonyulnak a tudományos érvekhez: csak a saját prekoncepcióikkal egybevágó eredményeket fogadják el, és világnézetük, illetve erkölcsi intuícióik igazolására használják fel őket. Ezért hiába az egyre több tudományos felismerés, az abortusz körüli viták aligha jutnak egyhamar nyugvópontra – jegyzi meg Green. Sőt, a tudományos köntösbe bújtatott világnézeti vita talán még elkeseredettebb és átpolitizáltabb, mint az a szigorúan filozófiai vita, amely arról zajlik, hogy mikor is kezdődik az élet, és mire terjed ki az anya önrendelkezési joga.