A szerzői jog és a szabad internet

2018. július 1.
A szerzői jog és a szabad internet

Az Európai Unió szigorúbb szerző jogi szabályozást tervez a kiadók és a szerzői jogok tulajdonosainak hatékonyabb védelmében. Kritikusok szerint félő, hogy a fegyver visszafelé sül el, és ha megvalósul, rá sem fogunk ismerni az intenetre.

„Levegőhöz jutnak a könyvkiadók és a zeneipar? Vagy inkább ellehetetlenül az internet? Az EU szerzői jogi tervezete megosztja a közvéleményt” – olvassuk a Tageszeitung beszámolóját az uniós szerzői jogi törvénytervezetről, amelyet július közepén fog tárgyalni az Európai Parlament.

A tervezet célja a szellemi termékeknek és a szerzői jogoknak a mainál sokkal szigorúbb védelme. Az EU szakbizottsága által támogatott direktíva egyebek között előírná, hogy a rövid idézetek átvétele után is fizetni kell. A „linkadó” néven is ismert rendelkezés elfogadása esetén a Google, a Facebook és a Twitter kénytelen lenne fizetni a rövid idézetek átvétele után. A Google máris lobbizni kezdett a rendelkezés ellen, és arra biztatja a kiadókat, hogy tiltakozzanak ők is, mert a javasolt változtatás szándékával ellentétben nem segítene rajtuk, hanem ártana nekik. A Google szerint ugyanis a legnagyobb vesztesek a kiadók lesznek. Miután a spanyol kormány néhány éve bevezette a linkadót, a Google Hírek felfüggesztette működését az országban, aminek hatására a spanyol kiadók dollármilliókat buktak.

Ennél a rendelkezésnél is nagyobb felhorkanást váltott ki, hogy a javaslat értelmében az internetes oldalak gazdáit automatikusan felelősség terheli az oldalaikon megjelenő szerzői jogot sértő tartalmakért. A gyakorlatban ez például azt jelentené, hogy a Facebook és a YouTube kártérítést fizetne, amennyiben egy felhasználó szerző jog által védett tartalmat tölt fel. Ezt elkerülendő, a direktíva kötelezné az oldalak tulajdonosait, hogy feltöltési szűrőprogramot alkalmazzanak, s így szavatolják, hogy nem kerül fel szerzői jog által védett tartalom a felületükre.

A Tageszeitung szerint a rendelkezés több sebből vérzik. A szerzői jogi kérdések gyakran rendkívül bonyolultak. Például az algoritmusok nem képesek megkülönböztetni a szatirikus tartalmakat a jogsértő felhasználástól. És gyakran még szatíra sem kell hozzá, hogy tévedjenek. A YouTube feltöltési szűrőprogramja a háttérben csicsergő madarak hangja miatt tiltott le egy videót, mert a szűrőprogram egy avantgard dalt vélt felfedezni a madárfüttyben. A NASA saját felvételei is hasonló sorsra jutottak, mert a YouTube szűrőprogramja tévesen egy helyi újság szellemi tulajdonának vélte. Arra is volt példa, hogy egy élő közvetítést a Boldog Szülinapot című dal elhangzása miatt szakítottak meg.

Legalább ilyen nagy problémát okoz, hogy a tervezet megnehezítené az induló internetes oldalak életét. Ha drága feltöltési szűrőprogramot kell alkalmazniuk, akkor még nehezebben veszik majd fel a versenyt a már ismert versenytársakkal – figyelmeztet a Tageszeitung. Arról nem is szólva, hogy az EU tervezete értelmében valamilyen központi adatbázis alapján kellene ellenőrizni a feltöltött tartalmak jogtisztaságát. Ilyen adatbázist viszont alighanem csak a hasonló programokat már évek óta önkéntesen működtető internetóriásoktól lehet vásárolni. Vagyis az EU javaslata éppen azoknak a cégeknek generálna hasznot, amelyeket korlátozni kíván.

Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg Tim Berners-Lee, az internet atyja és tucatnyi ismert internertguru az Európai Parlamenthez írt nyílt levelében. Berners-Lee és társai azt is megjegyzik, hogy a kötelező szűrőprogram újabb eszközt adna az internetóriásoknak a felhasználók megfigyelésére. Sőt, az sem kizárt, hogy a feltöltési szűrőt a nemkívánatos vélemények elhallgattatására fogják felhasználni. Tim Berners-Lee úgy véli, hogy ha a tervezett javaslatok érvényben lettek volna néhány évtizede, akkor az internet nem is létezne a mai formájában.