Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Alapvető közszolgálati javak

2007. május 25.

A nyomtatott lapok a kiélezett verseny miatt egyre inkább a bulvárt részesítik előnyben a színvonalas, ám drága minőségi újságírás helyett. Jürgen Habermas szerint a közszolgálati szerepet betöltő lapokat állami támogatásban kell részesíteni.

A nyomtatott lapok a kiélezett verseny miatt egyre inkább a bulvárt részesítik előnyben a színvonalas, ám drága minőségi újságírás helyett. Jürgen Habermas szerint a közszolgálati szerepet betöltő lapokat állami támogatásban kell részesíteni.

„A rádió és televízió nézői nem csak fogyasztók, hanem állampolgárok is, akiknek jogában áll részt venni a kulturális és politikai életben. Ennek a jognak érvényesítéséhez célszerű lenne, ha az emberek 'alapvető szükségleteit' kielégítő műsorok nem a reklámbevételektől függenének" – olvassuk a Süddeutsche Zeitungban Jürgen Habermas tekintélyes német filozófus írását. (A cikk a signandsight.com jóvoltából angolul is hozzáférhető.)

Néhány hete a Süddeutsche Zeitung tulajdonosai bejelentették, hogy eladják részesedésüket. Könnyen lehet, hogy az egyik legnagyobb német napilap, hasonlóan egynémely amerikai újsághoz, pénzügyi befektető tulajdonába kerül. És hasonlóan az amerikai lapokhoz, a német újság esetében is felvetődik, hogy vajon a profitorientált tulajdonosi szemlélet milyen mellékhatásokkal jár. A pénzügyi befektetők általában megszorításokat vezetnek be a nagyobb nyereség érdekében. A minőségi újságírás azonban sokba kerül. Ezért az elbulvárosodás szinte elkerülhetetlen.

De tényleg olyan nagy baj, ha a komoly napilapok is a bulvár irányába fordulnak? − teszi fel a kérdést Habermas. „A nagyobb profit vajon nem azt jelenti, hogy az olvasók igényeit jobban kielégítik? A 'professzionális', 'igényes', 'komoly' és hasonló homályos jelzők nem csak az olvasók feletti atyáskodást leplezik? Nem csak arról van szó, hogy a 'minőségre' hivatkozás valójában az olvasók szabadságát korlátozza? Elfogadható-e egyáltalán, hogy száraz beszámolókat, tényszerű elemzéseket és bonyolult érveket kényszerítenek az emberekre könnyű infotainment helyett?"

Igen, mert a sajtó nem pusztán fogyasztási cikk, hanem a nyilvánosság, és ezzel a demokrácia fontos pillére. Az állampolgárok csak akkor alakíthatnak ki átgondolt véleményt a közügyekkel kapcsolatban, ha színvonalas sajtó működik az országban. A megszorítások miatt a média az olcsó népszerűség irányába mozdul el, így viszont nem tudja az alkotmányos demokráciában oly fontos feladatát ellátni. Ezért van szükség közszolgálati csatornákra és műsorokra, amelyek biztosítják, hogy nem csak a nézők preferenciái határozzák meg, hogy mi kerül képernyőre.

Habermas szerint a sajtóban is szükség lenne a közszolgálatiság támogatására. A nyilvánosság alapvető létszükséget az alkotmányos demokráciában. És csakúgy, mint a többi alapvető létszükséglet esetében, a sajtó tekintetében sem szabad kizárólag a piacra hagyatkozni. „Az államnak kötelessége minden állampolgára számára biztosítani a gázt, az áramot, és a vizet."

A német filozófus arra tesz óvatos javaslatot, hogy a közszolgálati rádió- és tévéadókhoz hasonlóan ideje lenne a demokratikus nyilvánosság fennmaradásához elengedhetetlen közszolgálati feladatot ellátó nyomtatott sajtó fennmaradását is állami támogatással elősegíteni.