Konzervatív elemzők szerint a Biden-kormány demokráciafelfogása sokat árthat az Egyesült Államok szövetségi rendszerének. Washingtonnak választania kell a progresszív értékek kérlelhetetlen képviselete és a maga nagyhatalmi céljai között.

Franciaországban a kormány a Nemzetgyűlés többségével szemben fogadtatta el nyugdíjreformját. Az Alkotmánytanács elutasította az ellenzéki panaszindítványokat. De demokratikus-e ez a megoldás?

A tekintélyes német történész szerint Izraelben nem demokraták és antidemokraták állnak szemben, hanem civilizációs víziók. A korábban domináns szekuláris baloldal és az egyre befolyásosabb ortodoxokat is maga mögött tudó jobboldal egyaránt demokráciát akar, ráadásul mindkét oldal patrióta is.

Még két évtizede is világos volt, hogy gondolkodik a nagy társadalmi kérdésekről a baloldali szavazó, és hogyan a jobboldali. Ha húsz évi szundítás után most felébredne valaki, és a régi módon próbálna tájékozódni, alaposan meglepődne. Már azon is, hogy milyen rétegek szavaznak az egyik, illetve a másik oldalra.

A tudományos forradalom közkeletű narratívái európai tudósok heroikus egyéni teljesítményeként tálalják a nagy felfedezéseket. Az efféle mítoszok nemcsak pontatlanok és tévesek, de egyúttal politikai célokat is szolgálnak: a Nyugat felsőbbrendűségének eszméjét hivatottak erősíteni.

A piacpárti libertáriusok úgy hiszik, hogy a piac szabadsága egyenes arányban áll az egyén szabadságával. Ahol szabad a piac, ott nincs diktatúra. A létező kapitalizmusok mintaenklávéi azonban finoman szólva sem igazolják a feltevést. Az antiglobalista baloldali történész szerint a nemzetállamot szétromboló piaci logika a demokráciát is romba dönti.

Az olasz politikusok tudják, hogy nem képesek feltartóztatni a Földközi-tengeren érkező bevándorló áradatot, és legfeljebb abban bízhatnak, hogy az érkezők minél nagyobb része tovább vándorol északabbra. De az ázsiai és afrikai származásúak így is a lakoság egyre nagyobb részét teszik majd ki.

Az interneten persze minden korábbinál akadálytalanabbul terjednek az álhírek, soha nem látott szilárdságú véleménygettók alakulnak ki, és példátlan sebességgel hasít a propaganda. Az amerikai publicista szerint azonban nem az álhírekben, hanem a tudásunkkal kapcsolatos túlzott magabiztosságban van az igazi veszély.

Kína szövetségesének tekinti Moszkvát a Nyugattal folytatott rivalizálásban. Ám a túlzott barátságban nem érdekelt. A pekingi vezetés csak lélegeztetőgépen akarja tartani Moszkvát. Akár nyer, akár veszít Oroszország az ukrajnai háborúban, Kína jól fog járni.

1989-ben, amikor leomlott a berlini fal, világszerte bevett elvnek számított, hogy a népek jólétének biztosítéka a szabad kereskedelem – bizonyság rá a Nyugat magas életszínvonala. A washingtoni konszenzus újabban protekcionista állami beavatkozásnak adja át a helyét. 

Az amerikai fiatalok minden korábbinál rosszabb mentális állapotban vannak. Különösen a liberális fiatal nők körében gyakori a depresszió és az egyéb lelki betegségek. Az ifjú konzervatív demográfus a MeToo és az LGBT mozgalomban keresi az okokat.

A Irak ellen 2003-ban indított amerikai háborúnak tömérdek kül- és belpolitikai tanulsága van. A legfontosabb és legaggasztóbb azonban talán az, hogy Washington mintha nem tanulna a hibáiból.

Nincs egységes francia álláspont a háborúról. A fősodorban is csak arról van egyetértés, hogy Oroszország ne érhesse el céljait. Arról már megoszlanak a vélemények, hogy ki mennyire felelős a háborúért és milyen végeredmény lenne kívánatos.

Közgazdászok az ipari forradalom óta azt jósolják, hogy a technológiai fejlődéssel járó hatékonyabb termelés hatására csökkenni fog a munkával eltöltött idő és több lesz a szabadidő. A jóslat eddig nem vált be, de ez nem szegi kedvüket. Most a mesterséges intelligenciától várják a csodát.

A tudományos életben ma a racionális kockázatkerülés uralkodik. A tudományos szempontból nagy jelentőségű, újszerű kutatások kockázatosak, ezért inkább az akadémiai előmenetelt jobban segítő, biztonságos, ám jelentéktelenebb projektek a népszerűek.

Az amerikai zsidóság nagyobbik fele helyteleníti az izraeli kormány politikáját, és elfordul Izraeltől. A szekuláris és baloldali diaszpóra kezd függetlenné válni a zsidó államtól, és nemhogy nem követi annak jobboldali és vallásos politikáját, hanem szembeszegül vele.

A nagy amerikai liberális lap több száz munkatársa a nyilvánosság előtt élesen bírálja a vezetőséget, amiért olyan cikkeket is közöl, amelyek veszedelmesnek minősítik a fiatalkorúak nemváltó műtéteit és hormonkezelését. A vezető szerkesztők nem tágítanak.

Az oxfordi filozófus új könyvében a gyarmatosítás erkölcsi mérlegét igyekszik megvonni. Bár az elnyomást és az erőszakot elítéli, úgy véli, az imperializmusnak a gyarmatosítottak számára is voltak előnyei. Bírálói történelemhamisítással és politikai elfogultsággal vádolják.

Meglepetésre protesztjelölt került az olasz Demokrata Párt élére. Elly Schlein az alternatív baloldalt képviseli, és ezzel beteljesíti Augusto Del Noce néhai filozófus jóslatát: a forradalmi eszmék elavulta után a kommunizmus a polgári radikális értékek felé fordul.

Egyre többen gondolják, hogy a mesterséges intelligencia forradalmi változásokat okozhat az emberi tudás terén és átformálhatja társadalmunkat is. Az amerikai publicista szerint az ilyesfajta félelmek és remények egyaránt inkább a fantasztikum mintsem a tudomány agyszüleményei.