Az orosz elnök korlátozza a nem kormányzati szervezetek működését, miközben azt hangoztatja, hogy számít az együttműködésükre. A megoldás: a kormány választja ki a civil társadalom képviselőit.

Oroszországban rengeteg nem kormányzati szervezet jött létre. 2005-ben már több mint 600 000-ret tartottak számon. A kormány mindig is bizalmatlan volt a civilekkel szemben, amit a színes forradalmak [1] csak fokoztak.

Már a 2003-as grúz forradalom kapcsán rebesgették, hogy a Sevarnazde elleni felkelést nyugatról irányították [2]. Az ukrán narancsos forradalom volt utolsó csepp a pohárban.

Putyin elnök két éve bejelentette, hogy határozottan fellép a külföldről támogatott szervezetek ellen. A titkosszolgálatok ezután kémkedéssel és külföldi hatalmak érdekében végzett aknamunkával [3] kezdték gyanúsítani az emberi jogi és egyéb nem kormányzati szervezeteket. Idén januárban az elnök aláírta az Oroszországban működő külföldi civil szervezetek szigorú ellenőrzését elrendelő törvényt. Hiába tiltakoztak a nemzetközi jogvédő szervezetek [4] és az amerikai kormány [5] is.

Közben Putyin állandóan hangoztatja, hogy mennyire számít a civilekre. „A nem kormányzati szervezetek az állam pótolhatatlan partnerei lehetnek a legégetőbb problémák megoldásában [6]” – idézi az elnök egyik tavalyi beszédét a YaleGlobal Online [7].

A Kreml úgy képzeli az együttműködést, hogy a civilek képviselőit a kormány jelöli ki. Ennek érdekében felállították a civil társadalmat reprezentáló Népi Kamarát [8].

Az idén megalakult 126 tagú testület vezetőjét és tagjainak egyharmadát maga az államelnök nevezi ki – olvassuk a Spiegel beszámolójában. – A tagok egyharmadát a testület elnöke szedi össze a hazafias civil szervezetek képviselői közül. A fennmaradó egyharmadot pedig a tartományi vezetők delegálják.

Az első Népi Kamara tagjai között főként tekintélyes tudósokat, papokat, érdemdús művészeket és kiérdemesült sportolókat találunk. Köztük vannak Putyin kedvenc oligarchái is. Természetesen a veteránok képviselői és a hazafias nőszervezetek vezetői sem hiányoznak.

„A civil társadalomnak van hagyománya Oroszországban [9]” – nyilatkozta Jevgenyij Velikov [10], a Népi Kamara első elnöke. A tekintélyes fizikus, aki a szovjet időkben a tudományos akadémia alelnöke volt, arra utalt, hogy Rettegett Iván már a tizenhatodik században önkormányzatot adott a falvaknak.