Hirsi Ali egész életében az iszlám vallási törvények elől menekül. Először családját és szülőföldjét, Szomáliát kellett elhagynia. Most már Hollandiában is csak golyóálló üveg mögött van biztonságban.

Ayaan Hirsi Ali [1] 1969-ben született Szomáliában. Apja politikus, Andrea Naica-Loebell a Telepolis-ban megjelent életrajzi cikkében [2] reformpolitikusnak nevezi. Lányát középiskolába járatja, de arra akarja kényszeríteni, hogy egy Kanadában élő rokonához menjen férjhez.

Ayaan megszökik, Hollandiába vetődik. Megtanul hollandul, politikatudományi diplomát szerez. 1997-ben belép a szociáldemokrata Munkapártba, a párt tudományos intézetében tevékenykedik.

A holland szocdemek a kultúrák és vallások közötti kölcsönös megértést hirdetik. Hirsi Ali viszont magát az iszlámot teszi felelőssé a nők elnyomásáért. Szerinte nem tolerancia, hanem ignorancia vagy közömbösség szemet hunyni a moszlim nők tűrhetetlen helyzete fölött.

Egy "Voltaire és az iszlám" címen rendezett pódiumvitán az egyik résztvevő a multikulturalizmus nevében bírálja [3] Voltaire-t. Hirsi Ali hevesen ellentmond: "Az iszlámnak igenis felvilágosodásra van szüksége. Ne hagyjatok cserben minket! Adassék nekünk is egy Voltaire."

Fellépései magukra vonják az iszlamisták haragját, halállal fenyegetik. Hirsi Ali Amerikába menekül, ekkor még a Munkapárt segítségével. De a szocdemek számára is kényelmetlenné válik a vallását megtagadó, magát volt moszlimnak nevező politikus.

Hirsi Alit a jobboldali liberális Szabadság és Demokrácia Néppártja (VVD) karolja fel. 2002-ben a párt egy biztos kerületében parlamenti mandátumot szerez. Naica-Loebell szerint a liberálisoknak arra kell a fekete képviselőnő, hogy enyhítsék bevándorlási politikájuk rasszista ízét.

De Hirsi Alit nem lehet csak úgy felhasználni, a maga útját járja. Megismerkedik a nagy provokátorral, Theo van Gogh-hal. Ő írja az Alávetettség [4] szövegét. A tizenegy perces filmben egy moszlim asszony ima formájában mondja el, mi mindent kellett elszenvednie. A nőt átlátszó csador borítja. Meztelen testén korbácsütések nyomai, bőrére a Koránból vett idézetek vannak írva.

Theo van Gogh-hot meggyilkolják. Hirsi Alinak újból menekülnie [5] kell. Nemrég visszatért Hollandiába, de védőőrizetben tartják egy katonai támaszponton, a parlamentbe csak testőrök gyűrűjében léphet be. Helyzete egyre tűrhetetlenebb, de nem adja fel, mert ezzel csak a terroristák kezére játszana.

Hirsi tovább küzd a nők elnyomása és az iszlám radikalizmus ellen. Már alig várja [6], hogy beköltözhessen új lakásába. De itt is testőrök és golyóálló ablakok védik majd.

"Testőrök között élni majdnem olyan, mintha ismét a szüleimmel laknék. Bármit akarok csinálni, engedélyt kell kérnem." De csak majdnem olyan. "Ha Szomáliában maradok, már a fejemet vették volna. Szó szerint." - teszi hozzá.

A radikális iszlamisták azt mondják, hogy ők tudnak várni [7], ha kell, tíz év múlva fogják megölni. A legális moszlim szervezetek pedig képviselővé választása óta követelik [8], hogy pártja mondassa le mandátumáról Hirsi Alit, és "gyakoroljon rá nyomást annak érdekében, hogy vonja vissza az iszlámmal és Mohamed prófétával (áldassék a neve) szemben tett gyalázkodó kijelentéseit".