Két neves folyóirat, megismételve 2005-ös akcióját, értelmiségi toplistát állított össze. Az értelmiségi tőzsdeindex nagyot változott három év alatt. Felértékelődtek a moszlim teológusok, zuhant a nyugati balos tudósok és publicisták árfolyama.

„Amikor néhány hete összeállítottuk a világ értelmiségének százas toplistáját, nem gondoltuk volna, hogy egy nyugaton alig ismert török szúfi vallási vezető győz a szavazáson. Mint ahogy azt sem, hogy az első tíz közé kizárólag moszlim értelmiségiek kerülnek be” – olvassuk a Prospect magazinban a Foreign Policyvel közösen készített értelmiségi toplista eredményhirdetését.

Mint arról a Metazin is beszámolt, a két neves magazin előző, 2005-ös toplistáját a nyugati baloldali értelmiségiek uralták. Akkor Noam Chomsky lett az első, méghozzá óriási előnnyel Umberto Eco előtt. Paul Krugman a 6.,  Jürgen Habermas a 7. helyet szerezte meg. Naomi Klein a 11.,  Eric Hobsbawm a 18. lett. A legtöbb szavazatot szerző nevek között szinte csak amerikaiak és európaiak szerepeltek.

Három év alatt nagyot változott az értelmiségiek árfolyama – már amennyiben a toplistát tekintjük érvényes indexnek. Az értelmiség befolyástőzsdéjének forgalma megsokszorozódott. 2005-ben csak néhány ezer szavazat érkezett, az idén félmillió.

A legelőkelőbb helyeken többnyire moszlim értelmiségiek szerepelnek. Az élen az erőszakot és az iszlamizmust elutasító, a kultúrák közötti békés párbeszédet támogató török szúfi teológus, Fethullah Gülen végzett. Utána Mohamed Junusz Nobel-díjas közgazdász, a mikrohitelezés atyja következik. A harmadik hely Juszuf al-Qaradawi konzervatív egyiptomi iszlám teológusnak, az al-Dzsazíra tévécsatorna vallási műsorvezetőjének jutott. Orhan Pamuk Nobel-díjas török író éppen hogy csak lemaradt a képzeletbeli dobogóról.

A nyugati értelmiségi megasztárok visszaestek. Noam Chomsky csak 11., Al Gore 12., Umberto Eco 14. lett. A 2005-ben még dobogós Richard Dawkins csak a 19., Paul Krugman a 30. helyen végzett, Naomi Klein fel sem került az idei listára.

A Prospect beszámolója szerint Gülen sikerében fontos szerepet játszott, hogy a török teológus nagy kampányt folytatott, és híveit weblapján és újságcikkekben is arra ösztökélte, hogy szavazzanak rá. És mivel minden szavazó öt értelmiségit jelölhetett be, hívei más moszlim értelmiségieket is bejelöltek, ezért uralják ők a lista előkelő pozícióit.

Azt a szervezők is elismerik, hogy bulvárízű kezdeményezésből kevés komoly következtetést lehet levonni. De azért néhány óvatos tanulság megfogalmazására kísérletet tesznek. „Gülen győzelme mindenesetre arra utal – olvassuk a Prospectben –, hogy egy újfajta értelmiség kezd egyre nagyobb befolyásra szert tenni. Az új értelmiség nem publikációkon és intézményeken keresztül érvényesíti befolyását, hanem személyes hálózatok és az internet segítségével.” A régimódi értelmiség rendszerint kisebbségben van, és valamilyen marginális álláspontnak kíván érvényt szerezni. Az új toplistát uraló értelmiségiekről ez semmiképpen nem mondható el.