Egy fiatal gnosztikus keresztény egyház arra kéri a város vezetőit, hogy a Tízparancsolat mellett saját Hét Aforizma szobrát is állítsák ki a főtéren. Az állam és egyház elválasztásáról szóló amerikai alkotmányjogi szappanopera újabb fejezete.
„A Tízparancsolat köztéri kiállításának kérdése régóta az alkotmányjogi viták egyik központi témája” – számolt be a New York Times a Utah állambeli Pleasant Grove Cityben kitört jogvitáról. Az 1975-ben alapított Mindenség (Summum) gnosztikus egyház azzal a kéréssel fordult a városvezetéshez, hogy a városháza előtti közparkban elhelyezett Tízparancsolat-kőtábla mellé tegyék ki a Mindenség-egyház Hét Aforizmáját megjelenítő szobrot is, mert az egyház tanítása szerint Mózes eredeti, dühében összetört kőtábláin a Hét Aforizma szerepelt. Corky Ra, az egyház alapítója állítja, hogy isteni sugallat alapján értesült a Hét Aforizmáról.
A város vezetése nem volt hajlandó eleget tenni a kérésnek. Az egyház a bírósághoz fordult: Utah állam legfelsőbb bírósága első fokon helyt adott a beadványnak, és kötelezte a városvezetést, hogy a Tízparancsolat mellett a Hét Aforizmát is állítsák ki. A város fellebbezett, a szövetségi legfelsőbb bíróság novemberben kezdte tárgyalni az ügyet.
Az egyház arra hivatkozik, hogy az amerikai alkotmány tiltja az állam vallási szerepvállalását: ha egy vallás szimbólumait kiállítja a köztereken, akkor helyet kell biztosítania minden más vallásnak is. Mint arról a Metazin is beszámolt, egy 2005-ben hozott legfelsőbb bírósági ítélet ezen az alapon hagyta jóvá, a közterületen elhelyezett Tízparancsolat-kőtáblákat, amelyek egyéb vallások szimbólumai és világi jelképek között állnak. A bíróság azt viszont már alkotmányellenesnek ítélte, hogy kizárólag a Tízparancsolatot állították ki.
Michael W. Daniels polgármester szerint a városnak nem kötelessége minden vallási szimbólumot megjeleníteni. Szerinte csak azoknak a vallási szimbólumoknak köztéri kiállítását lehet jóváhagyni, amelyek a város történetéhez kötődnek. A dolog apró szépséghibája, hogy a Tízparancsolat-kőtáblákat a Fraternal Order of Eagles, „a haza, család, közösség” értékeinek helyi szervezete kezdeményezte, amely alig két évvel a Tízparancsolat-kőtáblák kiállítása előtt alakult. Ráadásul – hívják fel a figyelmet a Hét Aforizma követelői – a kisvárosban a mormonok vannak többségben, akik viszont nem a Tízparancsolatot, hanem a Mormonok Könyvét tekintik szentnek.
A városvezetés arra is figyelmeztet, hogy ha a bíróság előírja a Hét Aforizma kőtábláinak kiállítását, akkor „Amerika közparkjait elárasztják a sértő sületlenségek”. Ha például egy városban 2001. szeptember 11-re emlékező szobrot állítanak ki, akkor kötelező lesz majd az al-Kaidának is emlékművet emelni. „A Szabadságszobor kiállítása nem kötelezheti a kormányt arra, hogy a zsarnokságnak is szobrot állítson” – érvelnek a Hét Aforizma ellenzői.
A Washington Post szerkesztőségi cikke szerint a törvény az törvény: az alkotmány világosan kimondja, hogy a kormány nem tehet különbséget a vallási szimbólumok között: vagy minden felajánlott jelképet kiállít, vagy egyet sem. Mint mindenre, erre is van azonban megoldás: privatizálni kell a közparkot. A magánkézben lévő ingatlanokra nem vonatkozik az egyházakkal szembeni semlegesség alkotmányos követelménye.