Még az is lehet, hogy a melegek házassága használ a család intézményének. Ők ugyanis legalább növekvő arányban szeretnének házasságban élni, miközben a különböző nemű párok körében egyre csökken a házasság vonzereje.

„A melegházasság konzervatív ellenzői azzal érvelnek, hogy a család egy férfi és egy nő házasságára épül. Ez a modell azonban alaposan megrendült: hódít a válás, egyre több az egyszülős család és a házasságon kívül születő gyermek” – írja Kevin Phinney a Seattle Weeklyben.

Washington államban novemberben alighanem népszavazást tartanak a melegek együttélését intézményesítő helyi törvény eltörléséről. Az aláíróíveket még ellenőrzik: nem biztos, hogy lesz elegendő érvényes aláírás. A törvény a házasfelekéhez hasonló jogokat ad és feltételeket szab az egynemű társaknak, de kapcsolatukat nem ismeri el házasságnak.

Massachussettsben öt éve létezik a melegházasság intézménye, és egy helyi családterápiás intézet vezetője szerint azok ellenzik, akik ifjúságuk Amerikájának vagy egy sohasem létezett ideális Amerikának képét dédelgetik magukban. „Állásukat a tengerentúlra szervezi ki a munkaadó, házukat elárverezi a hitelnyújtó, és ezek az emberek ingerülten csapnak az asztalra a városházi gyűléseken, mondván, hogy elég volt” – idézi a szerző Dr. Charles Fostert.

A Metazinban is többször idézett Stephanie Coontz családtörténész arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben egyre többféle családmodell honosodik meg, a házasság intézménye – különös módon – éppen a melegek körében válik egyre népszerűbbé. Ennek az is oka lehet, hogy a hagyományos házasság nem a két fél kölcsönös vonzalmára épült, hanem gazdasági szükség volt az alapja. Szerelemből házasodni nem volt általános szokás. A férj köteles volt eltartani a családot, és ő hozta a döntéseket. Az asszony köteles volt engedelmeskedni minden téren. A családon belüli erőszak fogalmát nem ismerte a törvény. Az utolsó e szellemben fogant házassági törvényt csak 1993-ban törölték el az Egyesült Államokban. Az elmúlt százötven év során azonban a heteroszexuális párok egyre többet faragtak le ezekből a szabályokból, s a 60-as évek szexuális forradalma végképp megrendítette a hagyományos felfogást.

Mára az vált szabállyá, hogy a felek olyan társat válasszanak, akivel összeillenek. A heteroszexuálisok vezették be azt is, hogy nem kell feltétlenül gyermeket nemzeni, illetve hogy szükség esetén lombikbébit is ki lehet (szabad) hordani. A melegek csak felfedezték, hogy ebben a formában már vonzó nekik a házasság intézménye.

A cikk szerzője házasságot nem kötött ugyan, ám bejegyzett élettársi kapcsolatra lépett társával. Csakhogy más okból. Végrendeletükben kölcsönösen egymást nevezték meg örökösüknek, életbiztosításukhoz azonban a biztosítótársaság megkövetelte, hogy intézményesítsék kapcsolatukat.