Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720
Nyomtatás

Le a névtelenséggel!

2009. november 28.

Az anonimitás valamikor a szabad, demokratikus párbeszédet szolgálta. Az internetes fórumok névtelen hozzászólásai azonban felelőtlen és elhamarkodott véleményalkotásra csábítanak, és ezzel ellehetetlenítik az érdemi, nyilvános vitát.

Az anonimitás valamikor a szabad, demokratikus párbeszédet szolgálta. Az internetes fórumok névtelen hozzászólásai azonban felelőtlen és elhamarkodott véleményalkotásra csábítanak, és ezzel ellehetetlenítik az érdemi, nyilvános vitát.

„Csak a cikk végén árulom el, hogy ki is vagyok valójában, mert szeretném bebizonyítani, hogy van jelentősége, ki a szerző” – olvassuk a Poynter Online-on. Az esszé szerzője arra hívja fel a figyelmet, hogy az internetes médiában egyre inkább terjed a névtelenség, és az anonimitás káros hatással van az értelmes párbeszédre, sőt a jogállamra.

A névtelenség hajdanán a demokratikus párbeszédet szolgálta. Az amerikai alapító atyák – közös – álnéven adták közre az alkotmányos alapelvekkel kapcsolatos véleményüket. Jürgen Habermas a modern demokratikus nyilvánosság létrejöttében elengedhetetlennek nevezte a vitapartnerek egyenlőségét, amelynek az anonim véleménynyilvánításnál aligha van jobb formája.

Az internetes anonimitással azonban könnyű visszaélni. A névtelen hozzászólás lehetősége ugyanis könnyelmű és elhamarkodott kijelentésekre csábít, és az internetes fórumokat elözönli a szenny.

De az anonimitás nemcsak a jó ízlést sérti. Az újságok régen elvárták, hogy a cikkek, a hozzászólások, sőt még az olvasói levelek beküldői is névvel vállalják véleményüket. Ha netán aztán rágalmazás gyanúja merült fel, így nem csak a lapot, de a szerzőt is jogi felelősség terhelte. Mivel az internetre vonatkozó törvények lehetővé teszik az anonim hozzászólásokat, a fórumokban elhangzó, és a cikkekhez fűzött rasszista vagy rágalmazó vélemények miatt senki sem vonható jogi felelősségre, hacsak nem sikerül kinyomozni, hogy ki áll a virtuális felhasználónév mögött.

Ha mindenkinek névvel kellene vállalnia nézeteit, valószínűleg kevesebb primitív és trágár hozzászólás születne – érvel a magát a cikk végén leleplező szerző. John Hatcher, a minnesotai Duluth Egyetem újságírás professzora azt is bevallja, hogy alaposan át kellett gondolnia az érveit, hiszen tudta, hogy saját néven publikált írását kollégái és diákjai is olvashatják.