„A 21. században két nagy illúzió terjedt el az amerikai gazdaságról. Az egyik szerint az ingatlanárak függetlenedtek a reálgazdasági folyamatoktól, és ezért folyamatosan emelkedhetnek. A másik úgy hangzott, hogy a Web 2.0 lehetővé teszi, hogy az internet segítségével meggazdagodjunk″ − olvassuk Ross Douthat konzervatív publicista cikkét a New York Timesban.
A Facebook tőzsdére bocsátása botrányosra sikeredett. A közösségi portál részvényei kevesebb, mint két hét alatt 25 százalékkal estek. Mint kiderült, a cég a tőzsdére lépés előtt eltitkolta a negatív piaci kilátásokat a befektetők előtt − a Morgan Stanley bank hathatós közreműködésével.
Douthat szerint a tőzsdei fiaskó azonban csak a jéghegy csúcsa. Sokkal súlyosabb probléma, hogy példátlan népszerűsége ellenére a Facebook nem termel túl nagy nyereséget. A felhasználók ugyanis nem nagyon kattintanak a hirdetésekre, hiába a PR-menedzserek és a programozók minden fondorlata.
Ami pedig a Facebook forradalmi szerepét illeti, Douthat szerint a közösségi portál társadalmi szempontból is inkább káros, mint hasznos. Mint arra Tyler Cowen közgazdász legújabb könyvében rámutatott, a népszerű internetes alkalmazások minimális emberi erőforrást igényelnek, és ezért nem jólétet teremtenek, hanem csak a már tehetős befektetőket teszik még gazdagabbá. Ráadásul nem teremtenek új munkahelyeket sem, tovább mélyítve ezzel a már most is súlyos gazdasági válságot. Sőt, még csak bevételt sem, hiszen a legnépszerűbb portálok és alkalmazások − a Facebook, a Wikipédia és a többiek − ingyenesek. Nem véletlen, hogy Amerikában az informatikai szektorban igen magas a munkanélküliek aránya.
Arról nem is szólva − teszi hozzá Steve Blank befektetési guru a Huffington Postban −, hogy az újjáéledt dotcom-őrület elszívja a kockázati tőkét az egyéb területek innovációi elől. A dotcom-szektorban sokkal gyorsabban és többet lehet keresni egy új vállalkozás felfuttatásával, mint a gyógyszeriparban vagy a napelemgyártásban, ezért ezek a területek tőkehiánnyal küzdenek, miközben az informatikai vállalkozásokhoz dől a pénz. Blank szerint nem kétséges, hogy ez nem tartható fenn örökké, és előbb-utóbb újra kitör a dotcom-válság, annak pedig ismét komoly reálgazdasági következményei lesznek.
Fahraad Manjoo internetguru szerint azonban eltúlzottak a félelmek. Lehet, hogy a Facebook tőzsdei árfolyama tovább esik, és igaz, hogy a közösségi oldalakat többnyire narcisztikus és frivol pótcselekvésre használják, de azért a Web 2.0 mégiscsak forradalmi lehetőségeket teremt. A kapcsolatteremtés ugyanis az innováció és a vállalkozásindítás alapfeltétele.
Manjoo mindjárt példákat is említ. Az állítólag nagy sikernek számító Airbnb lakáskiadási portál és a RelayRides autócsere-szolgáltatás egyaránt a közösségi médiának köszönheti létét. Mint ahogyan a KurbKarma „fantasztikus alkalmazás″ is, amely lehetővé teszi, hogy a New York-i autósok értesítsék egymást, ha kiállnak a parkolóból. Így a megállni óhajtók gyorsabban megtalálják a szabad helyeket, ami jelentősen csökkenheti a környezetszennyzést. Hacsak − tehetjük hozzá − nem tizennyolc autó rohan az egyetlen megürült parkolóhelyre, s közülük tizenhét fölöslegesen szennyezi a levegőt. Manjoo arról sem szól semmit, hogy ezekből a kétségtelenül forradalmi alkalmazásokból hogyan lesz bevétel és új munkahely.
Ami pedig az újabb dotcom-válságot illeti, Manjoo ezen a téren sem pesszimista. A technológiai fejlődés már csak ilyen: a nagy siker miatt túlzott elvárások keletkeznek, s amikor ezek hirtelen elmúlnak, a tőkekivonás maga alá temet számos vállalkozást. De a kreatív rombolás egyúttal megmutatja, hogy melyek az igazán fontos és értékes kezdeményezések. A többiért pedig nem is olyan nagy kár. Legalább is az elméleti szakember szemszögéből nézve.