Nyomtatás

A terrorizmus politikai megoldása

2014. december 21.

A terrorizmus elleni háború több mint egy évtizede során ötszörösére nőtt a terrorizmus áldozatainak száma. A terroristák által leginkább fenyegetett országok Irak és Afganisztán, vagyis a terrorizmus elleni harc fő színterei.

 

 „Nem új felismerés, hogy a háború további erőszakot szül. Az, hogy Irak és Afganisztán a terrorizmus által leginkább érintett országok, arra utal, hogy a külföldi katonai beavatkozással nem lehet felszámolni a terrorista erőszakot” – foglalja össze Kathy Gilsinan az Atlantic Magazine-ban közelmúltban publikált Globális Terrorizmus Indexet.

A kimutatásból kiderül, hogy 2013-ban az egy évvel korábbihoz képest 62 százalékkal nőtt a terrorizmus halálos áldozatainak száma. A listát Irak és Afganisztán vezeti. Az előbbiben 162 százalékkal nőtt a terrorizmushoz kötődő halálesetek száma. A növekedés elsősorban az IS megerősödésének tudható be. A terrorizmus áldozatainak 34 százaléka iraki, és 17 százaléka afganisztáni. 2000 óta a terrorista eseményben meghaltak száma ötszörösére, közel 18 ezerre nőtt. Az elmúlt 13 év áldozatainak mindössze 5 százaléka él a fejlett országokban (2013-ban pedig csupán 0,6 százalék volt az arány).

Elgondolkodtató, hogy a terrorizmus elleni globális háború idején nő ilyen drámai mértékben a terrorista cselekmények száma – jegyzi meg Gilsinan. A számok tükrében nyilvánvalónak látszik, hogy az amerikai katonai beavatkozás nemhogy felszámolta volna, hanem jelentősen erősítette a terrorizmust Irakban és Afganisztánban egyaránt.

Ha a katonai beavatkozás nem segít a terrorizmus visszaszorításában, akkor mi? – teszi fel a kérdést Gilsinan. Válaszként a Globális Terrorizmus Index korábbi kimutatását idézi. A 2008-ban összeállított elemzés 268 olyan terrorszervezetet vizsgált, amely 1968 és 2006 között hagyott fel az erőszakkal. Mindössze 7 százalékuk felszámolása volt betudható katonai intervenciónak. Az erőszakkal felhagyó szervezetek legnagyobb része (43 százalék) politikai megoldás (tárgyalások vagy egyéb kompromisszumok) hatására szüntette be tevékenységét, vagy a belföldi rendvédelem tevékenységének hatására (40) állt el az erőszaktól.

Ma már azt is tudjuk, hogy az Iszlám Állam (IS) létrejöttében döntő szerepe volt a terrorizmus elleni háborúnak. A szervezet vezetői az amerikaiak által létrehozott iraki börtönökben ismerték meg egymást és hozták létre a hálózat magját. Mint azt az IS egyik tagja a Guardiannek elmondta, a börtön összehozta a terroristákat. „Sem Bagdadban, sem máshol nem gyűlhettünk volna így össze, hiszen ez nagyon veszélyes lett volna. Rengeteg időnk volt terveket szőni, a börtön tökéletes helyszín volt a számunkra. Megegyeztünk, hogy miután kiszabadulunk, felvesszük egymással a kapcsolatot. Egymás adatait az alsónadrág gumijára jegyeztük fel.” A szabadulás után csak elő kellett venni a terrorizmus elleni háború börtöneiben teleírt gatyagumit az IS életre hívásához.