Nyomtatás

Ellenforradalmi középosztály

2015. november 19.

Elemzők és politológusok néhány éve még azt jósolták, hogy a fejlődő országok feltörekvő középosztályai demokratikus forradalmakat robbantanak ki. Ma már inkább úgy tűnik, hogy a középosztályok elfogadják az autoritárius berendezkedést is, amennyiben rendet tart és erős kézzel kormányoz.

 

Bárhová is nézünk, nem nagyon látjuk jelét a globális középosztály forradalmának, ahogy Francis Fukuyama nevezte. Sőt, a legtragikusabb esetekben, az arab tavasz országaiban a lehető legrosszabb lehetőségek valósultak meg. Egyiptomban újjáéledt az autoritarizmus, Szíriában, Líbiában és Jemenben polgárháború dúl, és nem működik az állam” – írja Ivan Krasztev bolgár politológus a New York Timesban.

Mint arról a Metazin is beszámolt, Francis Fukuyama néhány éve még valóban azt jósolta, hogy az elégedetlen feltörekvő középosztályok globális demokratikus forradalmat robbantanak ki.

Krasztev úgy ítéli meg, hogy Fukuyama és a többi, a demokrácia előretörését jósoló elemző jócskán túlbecsülte a középosztály forradalmi hevületét. A középosztály valóban elégedetlen volt, ám más dolog tüntetést szervezni a közösségi média segítségével, és megint más kormányozni. Az utóbbihoz ugyanis intézmények kellenek és szervezettség.

Az elemzők többsége a média és a gazdaság megszállásával magyarázza az autoritárius vezetők választási győzelmét. Krasztev szerint azonban Erdogan és Putyin leginkább azért maradhattak hatalmon, mert nem volt kormányképes alternatívájuk, így csak ki kellett várniuk az indulatok lecsengését. És talán a dühös középosztály sem volt annyira forradalmi érzelmű, hogy az autoritárius kormányt anarchiára cserélje. Ami érthető is, hiszen ahol a forradalmak elsöpörték az elnyomó kormányokat, ott még rosszabb következett: teljes anarchia és polgárháború, vagy még zsarnokibb uralom.

Hozzátehetjük, hogy nemcsak a fejlődő országok középosztályai hajlandók tolerálni az erős, akár autoritárius kormányzatot a kiszámíthatóságért és a rendért cserébe. Az irányított demokrácia eszménye mintha Nyugaton is egyre elfogadottabbá válna. Az Ifop közvélemény-kutató november elején, még a párizsi terrortámadás előtt készített felméréséből kiderül, hogy a franciák 67 százaléka nem választott szakértőkre bízná a kormányt, ha ez lenne az ára a népszerűtlen, ám szükséges reformok megvalósításának. A franciák 40 százaléka (a Nemzeti Front szimpatizánsainak 60 százaléka) akár egy autoritárius kormányt is elfogadna a cél érdekében.