Nyomtatás

Közösségi cenzúra

2018. augusztus 26.

A szélsőjobboldalinak ítélt online álhírgyárak cenzúrája súlyos következményekkel jár – figyelmeztet az amerikai jogászprofesszor. A közösségi oldalak üzemeltetőinek önkényes és politikailag motivált tiltó tevékenysége tovább növelheti a médiával kapcsolatos bizalmatlanságot.

„Az internetet egykor azért ünnepelték, mert a hagyományos média ajtónállóit megkerülve lehetőséget teremt rá, hogy új hangok jelenjenek meg. Az idén viszont az internetóriások úgy döntöttek, hogy kiszűrik az általuk nemkívánatosnak ítélt szerzőket és gondolatokat. A népszerűtlen nézeteket hangoztatók, különösen a jobboldalon, ki vannak szolgáltatva az internetes platformoknak. Ez pedig súlyos kérdéseket vet fel nemcsak a szólásszabadsággal, hanem az amerikai politikával és médiával kapcsolatban is” – olvassuk Glenn Harlan Reynolds jogászprofesszor véleményét a Wall Street Journalben.

Az álhírek ellen hirdetett háborúban a közösségi oldalak számos felhasználót tiltottak le.  A legnagyobb visszhangot az keltette, hogy a Facebook, az Apple, a YouTube, a Twitter és a Spotify letiltotta az Infowars szélsőjobboldali oldalt, amely oltásellenes összeesküvés-elméleteket, és a baloldali-liberális konspirációról szóló (egyebek között a 2001. szeptember 11-i terrortámadást a baloldal összeesküvésének beállító) híreszteléseket terjesztett. Hasonló sorsra jutott az anarchista Cody Wilson is, aki oldalain háromdimenziós nyomtatóval otthon létrehozható fegyverek tervrajzait tette közzé. Wilson annak ellenére került tiltólistára, hogy több bírói ítélet szerint nem törvénysértő a tervrajzoknak a nyomtatott és a digitális médiában történő terjesztése. Az Infowars sem minősült törvénysértőnek (legalábbis a bíróságok eleddig nem marasztalták el az oldalt). A közösségi oldalak üzemeltetői az általános felhasználási feltételekre hivatkozva törölték vagy korlátozták a felhasználókat, de pontos magyarázatot nem adtak.

Reynolds aggályosnak tartja a közösségi üzemeltetők eljárását. A magánvállalatok cenzúráznak, és maguk döntik el, milyen tartalmakat ítélnek nemkívánatosnak. Erre azért van lehetőségük, mert az amerikai jog értelmében minden orgánum maga döntheti el, milyen nézeteknek ad hangot. Ez rendben is volna, hiszen cserében a média felelősségre vonható, amennyiben jogszerűtlen tartalmat publikál. Az online fórumok, mindenekelőtt a közösségi oldalak azonban mentességet élveznek, azon az alapon, hogy csak felületet biztosítanak a különböző véleményeknek. Vagyis – érvel Reynolds – egyszerre élvezik a hagyományos média szelektálásra vonatkozó jogait, ugyanakkor mégsem vállalnak felelősséget a megjelentetett tartalomért, arra hivatkozva, hogy nem hagyományos médiaszereplők. Így lényegében önkényesen cenzúrázhatnak – véli Reynolds.

Reynolds arra figyelmeztet, hogy a közösségi oldalak akár üzleti érdek alapján is cenzúrázhatnak. Az online hírfórumok komoly konkurenciát jelenthetnek a hagyományos médiának, így korlátozásuk üzleti előnyökkel járhat.

Még aggályosabb, hogy a magáncégek cenzúrája a jobboldali politikai oldalt sújtja. Miközben a szélsőjobboldalinak ítélt véleményeket kiszűrik, a szélsőbalos nézetekkel szemben nem lépnek föl – jegyzi meg Reynolds.

Mint arra mások rámutattak, a tiltás különben is csak reklám lesz az Infowars számára. A letiltás óta az Infowars továbbra is elérhető applikációja szárnyal, sosem volt annyi letöltője, mint most. A cenzúra lehetőséget teremt a fősodorhoz tartozó médiával kapcsolatban amúgy is rendkívül kritikus jobboldalnak, egyebek között Trump elnöknek, hogy elfogultsággal vádolja, és az ellenzék kiszolgálójának állítsa be a közösségi oldalak üzemeltetőit, ráerősítve a baloldali liberális véleménydiktatúrával kapcsolatos toposzokra.

Az Ipsos friss felmérése szerint a republikánus szavazók fele (és a függetlenek negyede) a nép ellenségének tekinti a vezető országos médiaorgánumokat. A republikánus érzelműek negyede szerint egyenesen helyénvaló lenne, ha Trump elnöknek hatalmában állna betiltani a CNN-t, a New York Timest és a Washington Postot.