„Ahogyan egyre többen töltik fel DNS-adataikat internetes származás-adatbázisokba, úgy válik egyre könnyebbé a bűnelkövetők azonosítása” – írja Emily Waltz tudományos publicista az IEEE Spectrum természettudományos folyóiratban.

Amerikában népszerűek a széles körben, akár online megrendelhető géntesztek. Már több mint tizenhétmillió amerikai készítette el alig száz dollárért genetikai térképét. A tesztek elvégzői az etnikai hovatartozás bizonyítékának tekintik a DNS-térképet. Sokan a származás felkutatására használják, és rokonaik megtalálása reményében az internetre is feltöltik az eredményeket. A géntesztek segítségével ugyanis akár a harmad-unokatestvérek is azonosíthatók.

A szabadon hozzáférhető genotípus-adatbázis kínálta azonosítási lehetőséget azonban nemcsak a családfájukat kutató érdeklődők használhatják ki. Tavaly április óta az amerikai bűnügyi hatóságok legalább 19 esetben a legnagyobb ingyenes online DNS-adatbázis, a GEDmatch alapján azonosítottak korábban azonosítatlan áldozatokat, eltűnt embereket, sőt bűnözőket. Többek között így sikerült azonosítani és elfogni az 1970 és 1980 között legalább két tucat gyilkosságot és félszáz nemi erőszakot elkövető kaliforniai rémet.

Waltz idézi a Science magazin friss tanulmányát, amely arra világít rá, hogy az DNS-adatbázisok rendkívül hatékonyak. Yaniv Erlich, a Columbia Egyetem informatikusa és a MyHeritage családfa-kutató munkatársa vezetésével egy kutatócsoport kimutatta, hogy ha a népesség mindössze 2 százaléka feltöltené a DNS-tesztjének eredményét egy adatbázisba, akkor egy olyan ember is 99 százalékos valószínűséggel azonosítható lenne dns-mintája alapján, aki nem szerepel az adatbázisban. A tanulmány megemlíti, hogy már most is elég közel járunk ehhez. A MyHeritage adatbázisában szereplő minták alapján az európai gyökerekkel rendelkező amerikaiak 60 százalékának legalább harmad-unokatestvéri rokona megtalálható, és ennek alapján 16-17 egyénre szűkíthető az adott DNS-minta tulajdonosainak köre. Mint Josephine Livingstone, a New Republic publicistája a kérdés kapcsán megjegyzi, az amerikai hatóságok adatbázisai 15 millió személy DNS-adatait tartalmazzák.

A DNS-adatbázisok alapján történő azonosítás forradalmi lehetőségének azonban mellékhatásai is lehetnek. A módszer adatvédelmi és személyiségi jogi szempontból rendkívül nagy visszaélésekre ad lehetőséget. „Mindenki örül, ha a rendőrség elfog egy bűnözőt. De ki fogja ellenőrizni a nyomozást végző rendőröket?” – teszi fel a költői kérdést Erlich, attól tartva, hogy ha a hatóságok hozzáférhetnek az adatbázisokhoz, akkor vissza is fognak élni vele.