Nyomtatás

A bevándorlásellenesség gyökere

2019. február 19.
A bevándorlásellenesség gyökere

A brit politológus szerint a migráció okozta gyors kulturális változások keltette pánik miatt nő a bevándorlásellenesség. Kritikusa szerint a megközelítés leegyszerűsítő: a kevésbé képzettek a bevándorlás gazdasági következményei miatt is joggal aggódnak.

Hogyan akadályozhatjuk meg, hogy a bevándorlás miatti félelem a szélsőjobboldalt erősítse?” – teszi fel a kérdést a Times Literary Supplementben Joan C. Williams jogászprofesszor Eric Kaufmann politológus Fehéreltolódás: Populizmus, bevándorlás és a fehér többség jövője című terjedelmes monográfiája kapcsán.

Kaufmann fő tézise szerint a populista pártok előretörésének fontos oka nem gazdasági jellegű, hanem a tömeges és gyors bevándorlás miatt morális pánikra vezethető vissza. A megszokott és otthonos kultúra elvesztése miatti aggodalom azonban nem keverendő össze a rasszizmussal – figyelmeztet Kaufmann. A szerző emlékeztet rá, hogy a 19. század Amerikájában az íreket és a zsidókat sem tekintették fehérnek. A migrációt ellenzők azért fordulnak a jobboldali populista pártok felé, mert a multikulturalizmust felkaroló baloldal leginkább csak lerasszistázza őket. Az „aszimmetrikus multikulturalizmus” nevében a többségtől elvárják a sokszínűség üdvözlését és a bevándorlók kultúrájának támogatását, ám a nemzeti kultúra hasonló dicsőítését nem támogatják.

Kaufmann részletes és adatokkal alátámasztott történelmi áttekintésében rámutat, hogy az asszimiláció lassú folyamat, és generációk kellenek hozzá, hogy a bevándorlók és a befogadók kultúrája összeolvadjon. Ennek során nemcsak az újonnan érkezők asszimilálódnak, de a nemzeti kultúra is változik, és sokat magába olvaszt a bevándorlók szokásaiból – így lesz például amerikai nemzeti étel a pizza és a spagetti. Ha azonban túl sok a más kultúrájú újonnan érkező, és túl gyors a kulturális változás, akkor az ellenérzéseket vált ki a többségből. Kaufmann statisztikákat idéz, amelyek szerint minél inkább asszimilálódnak a bevándorlók, annál kevesebben ellenzik a bevándorlást. Mindebből pedig az következik, hogy a bevándorlás mértékét korlátozni kell, és lehetőséget kell teremteni a többség számára a nemzeti kultúra pozitív megélésére – vonja le a következtést Kaufmann.

Williams a kultúra elvesztésével kapcsolatos morális pánik kérdésében többnyire meggyőzőnek tartja Kaufmann érvelését. Ám úgy véli, hogy a gazdasági megfontolásoknak is szerepe van a bevándorlásellenességben. A kétkezi munkások helyzete ugyanis romlik a tömeges bevándorlás hatására. Ők nemcsak kultúrájukat, hanem munkahelyüket is féltik. Igaz ugyan, hogy az egyetemet végzettek körében kevesebben ellenzik a migrációt, ám ez is sokkal inkább szociális, mintsem kulturális kérdés – jegyzi meg Williams. Amiből pedig az következik, hogy nem elég csökkenteni a többség kulturális félelmeit, hanem érdemben segíteni kell a leszakadó rétegeket. Amíg a fősodorhoz tartozó pártok ezt nem ismerik fel, addig a populisták népszerűsége töretlen marad – jósolja Williams.