Nyomtatás

Internetóriások a koronaválságban

2020. március 29.
Internetóriások a koronaválságban

A globális internetes vállalatok már korábban is állami funkciókat vindikáltak maguknak. A koronajárvány még tovább erősítheti társadalmi szerepüket. A válság arra is rávilágított, hogy ha a szükség és saját érdekük úgy kívánja, a szólásszabadságot is hajlandók korlátozni, holott korábban ettől mereven elzárkóztak.

A koronavírus-válságban a Facebook, a Google és a többi internetóriás gyorsan felajánlotta segítségét az államnak. A folyamat meglehetősen aggasztó” – írja Bernd Graff, a Süddeutsche Zeitung publicistája.

Mint arról a Metazin is beszámolt, a nagy internetes szolgáltatók hosszú időn át legfeljebb csak vonakodva és mérsékelten voltak hajlandók fellépni az álhírek és az egyéb valótlan tartalmak ellen. Egyebek között azzal érveltek (mint ahogyan a tartalomszűrés bírálói is), hogy az álhírek tiltása lehetőséget teremtene a politikai cenzúrára is. Arról nem is szólva, hogy sokszor egyáltalán nem könnyű megkülönböztetni a valós híreszteléseket a valótlanoktól. Ha pedig az álhírek szűrése közérdek, akkor ezek azonosítása állami feladat lenne.

A koronavírus-járvány hatására azonban minden egycsapásra megváltozott, és az álhírszűrés technikai és elvi akadályai hirtelen eltűntek – írja Graff. A Facebook például bejelentette, hogy az Egészségügyi Világszervezet által valótlannak tartott tartalmakat közlő oldalakat azonnal letiltják. A Google (és vele a YouTube), valamint az Instagram és a Bing is hasonló szabályokat vezetett be. Természetesen arra hivatkozva, hogy a vírussal kapcsolatos álhírek veszélyesek.

Sőt, a Google még a hirdetési felület egy részét is átadta az egészségügyi szervezeteknek, és egyúttal betiltott minden olyan reklámot, amely a koronavírussal kapcsolatos. Így például a maszkot hirdető cégek reklámjait is. A nagy internetes cégek szinte mindegyike támogatást ajánlott fel a koronavírus elleni szérum vagy gyógymódok kidolgozásához. Az Amazon nagy csinnadrattával bejelentette, hogy százezer állást hirdet meg, természetesen szigorúan emberbaráti okból: ezzel is enyhítendő az új munkanélküliséget.

Graff szerint kilóg a lóláb: a nagy internetes cégek pusztán üzleti megfontolásból vettek száznyolcvan fokos fordulatot. Saját emberbarát imázsukat akarják erősíteni azzal, hogy elősegítik a járvány megfékezését, másrészt pedig azt akarják demonstrálni, hogy esetleges korlátozásuk és hatalmuk csökkentése ellentétes a közérdekkel. Annyi mindenesetre már most látható, hogy a nagy internetes cégek jól járnak a karanténnal, hiszen minél nagyobb az online forgalom, annál többet kereshetnek.

Miközben sokan attól félnek, hogy a rendkívüli helyzetet az állam saját hatalmának kiterjesztésére és a demokratikus kontroll csökkentésére használja, Graff ennek éppen az ellenkezőjétől tart: attól, hogy a katasztrófa az állam leépítéséhez és a nagytőke hatalmának további növekedéséhez fog vezetni. „Napnál is világosabb, hogy az internetóriások nemcsak segítik az államot, hanem egyre inkább maguk válnak állammá” – jegyzi meg. Szép dolog ugyan, hogy segédkeznek a járvány megfékezésében, de azért a válságkezelés az állam feladata. És minél nagyobb hatalomra tesznek szert, annál súlyosabb az internetes nagyvállalatok működésével kapcsolatos demokratikus deficit. Ha az állam a koronajárvány idején átengedi nekik a cselekvést, azzal saját magát gyengíti – figyelmeztet Graff.