„Emberek tízmillióinak kell újra munkát adni, s közben hatékonyabbá tenni az egészségügyi rendszert. Mindkét kihívásra az innováció a válasz” – írja a City Journalben Mark P. Mills, a Manhattan Institute kutatója, akinek januárban jelent meg monográfiája az informatika új világáról Digitális katedrálisok: az információs infrastruktúra kora címmel.

Négy hónappal később azt kell tapasztalnia, hogy a koronajárvány miatt „lényegében visszatértünk a rendkívül szükséges szolgáltatások által uralt középkori gazdasági modellhez”. A leállások ugyanis egyenlőtlenül érintették a különböző gazdasági szektorokat. A termelés és a fogyasztás egyaránt szinte csak az elemi termékekre, a mindennapi túléléshez szükséges élelmiszerre, az üzemanyagra és az energiahordozókra redukálódott. Viszont a modern gazdaság munkahelyeinek zöme nem a létfontosságú termékek előállítását és a szolgáltatások ellátását szolgálja. A modern jólét alapja, hogy a fogyasztás egyre kisebb hányada kötődik az alapvető termékekhez. De a leállások gyakran még a fő funkciójuk szerint elemi szolgáltatásoknak is rendkívüli bevételkiesést jelentenek. Mills felidézi, hogy az elhalasztott, nem életmentő beavatkozások miatt az amerikai kórházak is súlyos anyagi gondokkal küzdenek, miközben az egészségügyi kiadások a járvány következtében az egekbe szöktek, és egyes becslések szerint a nemeztgazdaság egyharmadát teszik ki.

Hogyan lehet újraindítani a gazdaságot, ha közben a járvány féken tartása érdekében továbbra is fenntartjuk a távolságtartást? Mills szerint a technikai újítások segítségével. A mesterséges intelligenciára és egyéb technológiai újdonságokra építő új megoldások nemcsak az egészségügyben, hanem más szektorokban is jelentősen fokozhatják a hatékonyságot anélkül, hogy az emberi kontaktusok száma nőne. Vagyis a technológiai újítások teremthetik meg a biztonságos gazdasági újraindulás alapját – véli Mills.

Nem mindenki osztja Mills technológiai optimizmusát. Odáig a Metazinból is ismert Joel Kotkin is követi őt, hogy a koronajárvány hatására alighanem tovább gyorsul az automatizálás. Ám szerinte ez inkább ijesztő, mintsem üdvözlendő folyamat. Az automatizálás ugyanis tovább növeli a tőkeerős nagyvállalatok versenyelőnyét, hiszen a kisebb cégek aligha tudják majd megfizetni a drága robotokat és az egyéb költséges új technológiákat – írja Kotkin a Tablet magazinban. Arról nem is szólva, hogy a fölöslegessé váló kétkezi munkások is rosszabb helyzetbe kerülnek, és tovább nő a szegények és a gazdagok közötti szakadék.

Kotkin már évekkel a járvány előtt is arra figyelmeztetett, hogy a technológiai fejlődés megöli a kis- és közepes vállalatokat, és a feudalizmushoz hasonlatos társadalmi struktúrákat hoz létre. Ez pedig súlyos társadalmi feszültséget okoz. Felidézi, hogy a középkori járványok nyomában járó elszegényedés is lázadásokhoz és forradalmakhoz vezetett. Attól tart, hogy a járvány kikényszerítette automatizálás és technológiai fejlődés hasonló következményekkel járhat.