Nyomtatás

DNS-rendőrség Kínában és Nyugaton

2020. augusztus 9.

A kínai hatóságok százmilliós DNS-adatbázist építettek, amely alkalmas lehet nemcsak bűnözők, de rendszerkritikus ellenzékiek gyors azonosítására is. Az amerikaiak mindeközben önként teszik közzé genetikai adataikat, a rendőrség nagy örömére.

A kínai kormány a világ legnagyobb rendőrségi DNS-adatbázisát építi” – olvassuk Emile Dirks politológus és James Leibold sinológus elemzését az Australian Strategic Policy Institute honlapján.

A világ rendőrségeinek zöme a bűnelkövetőknek nemcsak ujjlenyomatát, hanem DNS-mintáját is rögzíti. Kínában viszont nemcsak olyan emberek millióinak DNS-adatait, köztük gyerekekét gyűjtik be és tárolják, akik nem követtek el törvénysértést. A hatósági DNS-adatbázis építése 2013-ban kezdődött. Első körben a tibeti és az ujgur férfiak körében vettek mintákat, aztán 2017-ben a Közbiztonsági Minisztérium az egész országra kiterjesztette a programot „a közbiztonsági szervek hatékonyságának elősegítése és a társadalmi kontroll erősítése érdekében”. Becslések szerint mára 100-140 millió egyén DNS-adatait tartalmazó adatbázis épült.

Dirks és Leibold elismeri, hogy a DNS-adatbázis hatékony eszköze a bűnüldözésnek: a minta elég nagy ahhoz, hogy lényegében bármilyen DNS-minta gazdáját könnyen azonosítsák rokonai az adatbázisban szereplő biometriai adatai alapján. A DNS-adatok azonban a megfigyelés és az elnyomás új eszközei is lehetnek – jegyzik meg a jelentés szerzői. A hatóságok az adatbázis segítségével nemcsak bűnözőket, de az egypártrendszer bírálóit is könnyen beazonosíthatják. Sőt, a DNS-adatok arra is lehetőséget adnak, hogy felkutassák az ellenzékiek és a disszidensek rokonait, hogy aztán zsarolhassák a párt ellenségeit.

Sőt, mint azt Nicholas D. Wright biztonságpolitikai elemző a National Endowment for Democracy oldalán közzéadott jelentésében kifejti, a kommunista techno-totalitárius megfigyelőállam egyéb rendszereinek és adatbázisainak összekapcsolásával exponenciálisan növekedhet a párt társadalom feletti kontrollja. Ross Andersen, az Atlantic magazin kolumnistája úgy látja, hogy ezzel a kínai hatóságok akár prediktív módon, vagyis a rendszerkritikus tettek elkövetése előtt is azonosíthatnák az ellenzéki bomlasztókat.

A dolog pikantériája, hogy miközben nyugati elemzők emberi jogi és adatvédelmi okokból egyaránt aggályosnak tartják a kínai DNS-adatgyűjtést, a demokratikus országok polgárai önként adják át őket. Mint arról a Metazin is beszámolt, az etnikai származás felderítésére használt olcsó DNS-tesztek eredményeit amerikaiak milliói töltik fel nyilvános adatbázisokba. Az amerikai rendőrség ezekből 15 milliós DNS-adatbázist állított össze, és használt több alkalommal sikeresen bűnelkövetők azonosítására.