„Káros a demokráciára a politikai alapvetés, miszerint a tisztességes élethez és a társadalmi megbecsüléshez elengedhetetlen a diploma. Az ilyen szemlélet alábecsüli az egyetemet nem végzettek társadalmi jelentőségét, előítéletességet gerjeszt a kevésbé iskolázottakkal szemben, és a kétkezi munkásokat kizárja a kormányzati részvételből. És politikai szempontból is kontraproduktív” – olvassuk Michael Sandel közösségelvű politikai filozófus Az érdem zsarnoksága című, megjelenés előtt álló könyvének egy lerövidített fejezetét a New York Timesban.

Az elmúlt évtizedekben az amerikai jobb- de még inkább a baloldal egyaránt kiemelt jelentőségűként kezelte az oktatást. A technokrata politikusok úgy vélték ugyanis, hogy a globalizált (és tegyük hozzá, egyre inkább gépesített) világban a kétkezi munka kiszorul a fejlett országokból. Mivel Amerika nem versenyezhet a Távol-Kelet és más világtájak olcsó munkaerejével, az oktatással kell elérni, hogy mindenkinek legyen megélhetése. A neoliberális meritokrácia mantrája értelmében aki pedig nem tanul, az le fog szakadni, ám ezért csak magát okolhatja – írja Sandel.

Hovatovább ott tartunk, hogy a diplomával nem rendelkezők tömege az érinthetetlenek kasztjává válik a fejlett világban. Legalábbis egy 2017-es tanulmány szerint Amerikában, Hollandiában és Belgiumban az iskolázatlanokkal szembeni előítéletek erősebbek, mint a bármilyen etnikai csoporttal és társadalmi osztállyal szembeniek. Miközben az elit tagjai mélyen elítélik a rasszizmust és a szexizmust, az iskolázatlanokkal szemben erősen előítéletesek – foglalja össze az idézett kutatást Sandel.

Mindezek fényében már nem is meglepő, hogy az egyetemi végzettséggel nem rendelkezők közben egyre inkább kiszorultak a politikából. A hatvanas években a kongresszusi képviselők negyedének nem volt diplomája, ma viszont mindössze 5 százalékuk nem végzett egyetemet (a szenátusban pedig száz százalék a diplomások aránya), holott az amerikaiak kétharmadának legfeljebb középfokú végzettsége van. Sandel megjegyzi, hogy miközben etnikai szempontból egyre sokszínűbb a politika, végzettség és társadalmi osztály tekintetében egyre homogénebb.

Sandel kitér rá, hogy Trump négy évvel ezelőtti győzelmét egyebek között annak köszönhette, hogy miközben a diplomások 70 százaléka ellenfelére, Hillary Clintonra szavazott, az egyetemet nem végzett fehér választók kétharmada őt támogatta. Trump ugyanis kiállt mellettük: egyenesen oda nyilatkozott, hogy imádja az alacsonyan képzetteket. Sandel megjegyzi, hogy most novemberben Trumpnak talán valamivel nehezebb dolga lesz, mivel Joe Biden 36 év óta az első olyan demokratapárti elnökjelölt, aki nem elitegyetemet végzett, és ezért talán könnyebb elnyernie az egyszerű választók szimpátiáját. De bárki nyer is, Amerika esélyt kap rá, hogy leszámoljon az elitizmussal és a meritokratikus szemlélettel, és a kétkezi munka és a kétkezi munkások egyaránt visszanyerjék elvesztett megbecsülésüket – reménykedik Sandel.