„A feministák szerint a nőknek össze kell tartaniuk, csakhogy azt már nem tudják megmondani, hogy ki számít nőnek. Mitől nő egy nő, ha a DNS, a kromoszómák, a biológia, a természet és a tudományos tények helyett az önmeghatározásra és az önkényes kategóriákra hagyatkozunk? Ebben az esetben ugyanis kiüresedik a nőiség fogalma. Abszurd dolog női mozgalmakról beszélni, ha tagadjuk a nőiség természetes kategóriáját” – olvassuk a Neue Zürcher Zeitung tárcarovatában.
A cikk szerzője Birgit Kelle konzervatív keresztény feminista aktivista. A szarkasztikus hangvételéről ismert Kelle a feminizmus céljának a nők társadalmi helyzetének javítását tartja, annak érdekében, hogy a nők megélhessék nőiségüket, és a karrier mellett is lehessenek családanyák. Több abortuszellenes tüntetésen is felszólalt. Bírálta a kultúrrelativista feminista mozgalmakat, amelyek a kulturális sokszínűség iránti tisztelet nevében eltűrik például az ortodox muszlim közösségekben a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetést, sőt az erőszakot is.
A feminista mozgalmaknak, bármilyen célokat fogalmazzanak is meg, feltétele, hogy világosan meghatározzuk, kiket tekintünk nőknek – írja cikkében Kelle. Ma azonban nemcsak a feminizmus céljait illetően van vita a női egyenjogúsági mozgalmak között, hanem abban is, hogy egyáltalán ki és milyen alapon tekinthető nőnek. Kelle nem rejti véka alá, hogy elutasítja az olyan felfogásokat, amelyek a nőiséget a gender, és nem pedig a biológiai nem alapján akarják meghatározni. Ha a radikális feministák megközelítését fogadjuk el, és a nőiséget – beleértve a biológiai nemet is – társadalmi konstrukciónak nevezzük, mint például teszi azt Judith Butler, a posztmodern gender-elmélet élharcosa, akkor értelmetlenné válik a nők érdekeinek képviselete. Ha nincsen objektív alapja a nőiségnek, akkor bárki nőnek tarthatja magát (aminek persze szintén nem sok értelme van, hiszen ki akarna egy elnyomás céljából konstruált csoporthoz tartozni). Akárhogy is, ha nem tudjuk meghatározni a nőiséget, akkor a feminizmusnak nincs sok értelme – írja Kelle.
A kérdés belterjes akadémiai szőrszálhasogatásnak tűnne, ha nem lenne súlyos politikai tétje. Az Egyesült Királyság kormánya éppen a minap vetette el a javaslatot, amely lehetővé tette volna, hogy bárki más neműre írathassa át magát a születési anyakönyvi kivonatban és egyéb hivatalos okmányokban. A posztmodern gender-elmélet alapján fogant javaslat értelmében nem kellett volna nemváltoztató műtét a nemváltáshoz, de még orvosi igazolás sem. Mint Susanna Rustin, a liberális Guardian kolumnistája kifejtette, a nőiség objektív kritériumainak butleriánus szemléletű eltörlésével ellehetetlenült volna a nők jogaiért vívott küzdelem. Ha ugyanis bárki nőnek mondhatja magát, akkor nincs sok értelme a nők célzott támogatásának és védelmének.