„A Facebook szerint a jövőben az emberek virtuálisvalóság-szemüvegek és okoseszközök segítségével, virtuális avatarjaikon keresztül kommunikálnak majd egymással. Lehet, hogy egyszer tényleg így lesz. De a Facebook leállása arra világít rá, hogy nem lenne bölcs dolog a kritikus digitális infrastruktúrát egyetlen cégre bízni” – olvassuk a Süddeutsche Zeitungban Simon Hurtz eszmefuttatását a Facebook október 4-i leállásának tanulságairól.
A Facebook és a hozzá tartozó oldalak, egyebek között a WhatsApp és az Instagram alig hatórás elérhetetlensége Hurtz szerint csak kisebb kellemetlenség volt: „a szelfik várhatnak pár órát”. Bár becslések szerint a kimaradás miatt 25 milliárd WhatsApp üzenetet nem tudtak elküldeni a felhasználók, és a látogatottság visszaesett a Facebook többi elérhetetlen oldalán is, a cég részvényei nem estek nagyot.
A fejlődő országokban azonban súlyos problémákat okozott a Facebook leállása – jegyzi meg Hurtz. A Globális Délen ugyanis a Facebook és a WhatsApp nem pusztán kettő a közösségi oldalak közül, hanem az alapvető infrastruktúra része. Számos országban, például Brazíliában és Indiában is fizetésre és pénzküldésre használják őket. Brazíliában a recepteket is a WhatsApp segítségével írják föl és váltják ki, Libanonban pedig itt értesítik a betegeket a covidteszt-eredményekről. Iránban rengeteg vállalkozó helyezi el hivatalos oldalát az Instagramra, az egyetlen még nem betiltott nyugati közösségi oldalra, és alapvetően ott tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel.
Arról nem is szólva, hogy több szegény országban a Facebookot és a WhatsAppot az elérhetetlen vagy legalábbis rendkívül drága mobiltelefonálás alternatívájaként használják. Sőt, a fő hírforrást is ezek az alkalmazások jelentik, mivel a Facebook több államban ingyenes, ám korlátozott internetelérést biztosít, amelynek segítségével a felhasználók csak a Facebook-csoport oldalait érhetik el, mintegy megvalósítva ezzel Zuckerberg álmát a metaverzumról, amelyben a külvilág és a valóság egészét a Facebook közvetíti az egyén számára. Mint Andrian Kreye szintén a Süddeutsche Zeitungban megjegyzi, a Facebook a digitális gyarmatosítás élharcosává vált, és egyúttal monopolhelyzetbe került, hiszen riválisaihoz hozzá sem férnek a felhasználók a Facebook ingyenes internetkapcsolatával.
Hurtz szerint az eset arra világít rá, hogy a Facebook a fejlődő országokban még annál is nagyobb hatalomra tett szert, mint amekkorával a fejlett Nyugaton bír. Márpedig ott is egyre többen követelik, hogy feldarabolással és egyéb korlátozásokkal vessenek véget monopolhelyzetének. A fejlődő országokban még inkább szükség lenne erre. A kérdés már csak az, hogy lesz-e helyette más, akár magánvállalat, akár az állam, amely a Facebook helyett majd lehetővé teszi az alapvető kommunikációs infrastruktúrához való hozzáférést.