Nyomtatás

A járvány szabadságegyenlege

2023. március 2.

Piacpárti és konzervatív elemzők szerint a koronavírus-járvány hataloméhesebbé tette a kormányokat, és egyúttal legyengítette a társadalom immunrendszerét, márpedig az nélkülözhetetlen a szabadsághoz és a demokráciához.

„Az elmúlt évek pestise elsősorban nem a Covid volt, hanem sokkal inkább a járványhelyzettel kapcsolatos félelmekkel visszaélő kormányok, amelyek tovább növelték már eleve túlzott hatalmukat” – írja J.D. Tuccille a libertárius Reason magazinban két frissen megjelent szabadság-index kapcsán.

A koronavírus a WHO adatai szerint közel hétmillió, más becslések szerint húszmilliónál is több áldozatot szedett. Tuccille mindazonáltal ennél is súlyosabbnak ítéli a kárt, amelyet a járványügyi korlátozások a szabadságban tettek. A Cato Intézet által évente frissített Emberi Szabadság Index szerint 2020-ban jelentősen csökkent az emberek szabadságérzete, tovább folytatódott a globális szabadság 2008 óta tartó gyengülése. 2020-ban a vizsgált 156 országból a Föld össznépességének 94 százalékát adó 148 államban 82 mutató alapján jutott a vizsgálat arra az eredményre, hogy a koronavírus miatti korlátozások következtében kisebb a szabadság mértéke. Hasonló tendenciákat mért az Economist által készített Demokrácia Index is: a koronavírus-járvány idején a fejlett demokráciák és az autoriter rezsimek zömében egyaránt gyengültek a szabadságjogok.

Mindez pedig azért aggasztó, mert a szabadságjogok korlátozása sokkal tovább tart, mint a vészhelyzet. Tuccille utal Robert Higgs gazdaságtörténész huszonöt éve megjelent Válság és Leviatán című munkájára, amely kimutatja, hogy az Egyesült Államok kormányzata a központi hatalom megerősítésére használta a válságokat. Hozzátehetjük, hogy máshol is ez volt a helyzet. Az Egyesült Királyságban a baloldal a második világháborús, központilag irányított termelés sikerén felbuzdulva akart békeidőben tervgazdaságot bevezetni. Igaz, ahogyan akkor is, most is voltak a baloldalon, akik veszélyesnek tartották, hogy az állam a vészhelyzetre hivatkozva csorbítja a demokráciát

Hasonló aggodalmának ad hangot Grace-Marie Turner, a piacpárti Galen Intézet egészségpolitikai szakértője a RealClearHealth hasábjain. Turner rendkívül aggályosnak tartja, hogy Biden elnök továbbra is érvényben tartja a vészhelyzeti kormányzást, holott már tavaly kihirdette a koronavírus-járvány végét. Turner szerint azért tartják fenn a vészhelyzeti kormányzást, mert Biden elnök rendeleti úton akar kormányozni. Arról nem is szólva – teszi hozzá Turner a konzervatív Heritage Intézet jelentését idézve –, hogy a vészhelyzeti kormányzás számos gazdasági szempontból is igen kártékony, indokolatlan, elhamarkodott és pazarló döntésre adott lehetőséget.

A Frankfurter Allgemeine Zeitungban Ulrich Steinvorth német politikai filozófus attól tart, hogy nemcsak a kormányzat, hanem a polgárok is hozzászoknak a vészhelyzeti kormányzáshoz. Mint hamarosan megjelenő Elnyomó népboldogítás című könyvében bővebben is kifejti, az állam gyámkodásához hozzákényelmesedő emberek könnyen lemondanak a szabadságról és az egyéni felelősségről. Steinvorth úgy véli, hogy a globális felmelegedés ellen küzdő radikális baloldali zöld szervezetek is ezt használják ki, amikor a jövő nemzedékei nevében a demokratikus normák megkerülését szorgalmazzák.