„Mit akar valójában elérni Kína az orosz-ukrán béketervvel?” – teszi fel a millió dolláros kérdést Justin Bronk katonai elemző az orosz-kínai csúcstalálkozó kapcsán.
Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai megbeszélései egyértelművé tették, hogy a kínai vezetés szövetségesének tekinti Moszkvát az Egyesült Államokkal folytatott rivalizálásban. A két államfő közös nyilatkozatban ítélte el az Ukrajnát támogató NATO-t, a nyugati szankciókat, és megfogadták, hogy erősíteni fogják a két testvéri ország gazdasági együttműködését. Ám Peking nem kötelezte el magát az orosz gáz vásárlása mellett, ami pedig rendkívül fontos lett volna az európai gázexportot pótolni óhajtó Moszkvának.
Bronk úgy látja, hogy Kína félszívvel támogatja Oroszországot – és a békét. A pekingi vezetés az orosz invázió kudarcából tanulva máris haderőreformba kezdett. Stratégiai szempontból legalább ilyen fontosnak tekinti, hogy az elhúzódó háborúban egyre súlyosabb veszteséget szenvedő Oroszországnak maradjon elég ereje lekötni a NATO katonai kapacitásait. Minél inkább Ukrajnára összpontosít a NATO, annál kevésbé lehet jelen a Távol-Keleten, egyebek között Tajvan körül.
Ám Kínának nem érdeke, hogy Oroszország túlzottan megerősödjön – jegyzi meg Mark Galeotti a Spectatorban. Szerinte Peking minden esetre bebiztosította magát. Ha Oroszország győz, akkor jelentősen meggyengül a Nyugat befolyása a világban. Ha viszont Ukrajna győz, akkor Oroszország szétesik és Kína vazallusává válik. Hasonló véleményének ad hangot Philipp Ivanov külpolitikai elemző a Foreign Policy hasábjain: Peking csak lélegeztetőgépen akarja tartani Oroszországot, a győzelmében és a megerősödésében nem érdekelt. Oroszországnak már most is Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere, viszont a kínai gazdaság számára egyáltalán nem jelentős az Oroszországgal folytatott kereskedelem. Ráadásul Kína legfőbb partnere az EU, azt pedig szintén nem akarja elveszíteni Moszkva barátsága kedvéért. Minél elszigeteltebbé és kiszolgáltatottabbá válik Oroszország, annál előnyösebb üzletet tud vele kötni Kína.
Oroszország meggyengülése geopolitikai tekintetben is előnyös lehet Kína számára. Mint elemzők rámutatnak, az ukrajnai háború kirobbanása óta Peking egyre aktívabb a hagyományosan orosz érdekszférához tartozó közel-keleti államokban és igyekszik kiterjeszteni befolyását a szintén Moszkva regionális fennhatósága alá tartozó közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokra is. Egyes feltételezések azt sem zárják ki, hogy a pekingi vezetés szemet vetett az 1860-ig kínai fennhatóság alá tartozó vlagyivosztoki területekre. Oroszország egyébként is hagyományosan aggodalommal latolgatja, milyen szándékai lehetnek Kínának hosszabb távon az igen ritkán lakott kelet-szibériai térségekkel kapcsolatban.