„Megállíthatja-e az alkotmányvédelmi hivatal az AfD-t? Ez igencsak kétséges” – írja a Tageszeitungban David Begrich.
A német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal a múlt héten szélsőjobboldali szervezetnek minősítette a februári parlamenti választáson 20,8 százalékkal második helyen végző, és a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint azóta a legnépszerűbb német párttá váló AfD-t. A több, mint 1100 oldalas jelentés titkos, ám a rövid, alig egyoldalas sajtóközlemény szerint az AfD a demokratikus rendet és az alkotmányos értékeket veszélyezteti azzal, hogy gyűlöletet kelt a főleg muszlim országokból érkező bevándorlókkal és menekültekkel szemben. Az alkotmányvédelmi hivatal döntése megkönnyíti az AfD tagjainak megfigyelését és megnyitja a jogi utat a párt esetleges betiltásához. Az AfD politikai indíttatásúnak minősítette az eljárást, és bíróságon támadta meg a döntést.
Az alkotmányvédelmi hivatal döntését üdvözlők azt remélik, hogy a szélsőjobboldali címke majd elriasztja a választókat és egyúttal előkészítheti az AfD betiltását. Begrich azonban mindez hiú ábránd. Elvégre a kelet-német tartományokban már korábban szélsőségesnek minősítették az AfD egyes szervezeteit, ám ennek ellenére a párt népszerűsége töretlenül erősödött, olyannyira, hogy februárban a volt NDK területén ők kapták a legtöbb szavazatot.
Begrich biztosra veszi, hogy az alkotmányvédelmi hivatal döntése nem segít az AfD-t korábban elszigetelő tűzfal megerősítésében. Helyi szinten ugyanis a mérsékelt pártok már régóta együttműködnek az AfD-vel a keleti tartományokban, márpedig így nehéz meggyőzni a választókat arról, hogy az AfD veszélyt jelent a demokráciára. A választók éppen azért szavaznak radikális pártokra, mivel bizalmatlanok az állami intézményekkel szemben, ezért az alkotmányvédelmi hivatal álláspontja sem fogja őket megingatni pártszimpátiájukban. Begrich szerint erre csak a civil társadalomnak volna lehetősége – kár, hogy az alulról szerveződő, az államtól (és egyúttal a politikai céllal osztogatott közpénzektől) független civil szerveződések Németországban is fehér hollónak számítanak.
Hasonlóan szkeptikus véleményt fogalmaz meg Reinhard Müller, a Frankfurter Allgemeine Zeitung kolumnistája. Müller úgy véli, hogy tiltással és alkotmányvédelmi címkézéssel nem lehet megfékezni az AfD erősödését. Már csak azért sem, mert a választók szeménben is visszás, ha a szabadságra hivatkozva korlátozzák a szabadságot – véli Müller. (A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint mindenesetre a németek 61 százaléka egyetért a megállapítással, hogy az AfD szélsőséges párt, és 48 százalék a betiltását is helyeselné.)
Sabine Beppler-Spahl liberális kommentátor a European Conservative hasábjain arra figyelmeztet, hogy a rendszerkritikus hangok szélsőségesnek bélyegzése és elnyomása olaj lehet a populista tűzre. Beppler-Spahl szerint a radikális AfD éppen azért erősödött meg, mert a középpártok kulcskérdésekben – a bevándorlással, az atomenergia-felhasználással – kapcsolatban figyelmen kívül hagyták a közvéleményt, és elszigetelték az olyan politikusaikat, akik nem értettek egyet a technokrata elittel. Azzal, hogy most a demokrácia védelmére hivatkozva akarják tűzfal mögé zárni a legnépszerűbb pártot, csak tovább fokozzák a választók rendszerellenességét.