„A kormány nem védi meg az embereket a bűnözéstől, viszont beleszól egy csomó mindenbe, amihez semmi köze, csakhogy közbiztonság-ügyben a polgárokra hárítsa a felelősséget” – írja a Telegraphban Sam Ashworth-Hayes.

A konzervatív publicista a kormány börtönviszonyokról szóló jelentését idézi, amely a zsúfoltságra való tekintettel azt javasolja, hogy a bolti tolvajok és rablók esetében a börtön helyett alternatív, közösség alapú büntetéseket szabjanak ki. Ugyancsak felháborítónak tartja emberbarát aktivisták javaslatát, hogy megelőzésképp tiltsák be a hegyes kések árusítását. Végül pedig külön is elítéli az államot, amiért a nyolc évvel ezelőtti manchesteri iszlamista terrortámadás után előírta, hogy a rendezvényszervezők kötelesek előzetesen terror-ellenes képzésben részt venni és megfelelő óvintézkedéseket tenni. Az ezzel járó költségek miatt számos rendezvény elmaradt, és megszűnt egy százötven éves hagyományra visszatekintő virágvásár. Évszázadokig megbíztunk az emberekben annyira, hogy hegyes kést vásárolhassanak, és hogy virágvásárokat rendezhessenek – írja Ashworth-Hayes. Nem az ő szabadságukat kellene korlátozni, hanem a bűnözőkét.

A hagyományosan jobboldali Daily Expressben David Williamson attól tart, hogy a munkáspárti kormány a bűnözés ügyében tanúsított tehetetlenségével tálcán nyújtja át az országot a populista Reformpártnak. A munkáspárt akkor lett ismét kormányképes erő, amikor 1993-ban Tony Blair középre kormányozta, és meghirdette, hogy a Munkáspárt a közbiztonság pártja: keményen lép felé a bűnözéssel szemben és a bűnözés okai ellen. Ennek ma nyoma sincs, és íme az eredmény: a Reformpárt népsűrűsége lassan a 30 százalékot is eléri, a Munkáspárt most 23 százalékon áll, a többiek nem érik el a húszat. Egy másik felmérés az okokat kutatva kimutatta, hogy a Reformpártot majdnem annyian tartják alkalmasnak a bűnözés elleni fellépésre, mint az összes többit együttvéve.

Daniel Hannan, a Konzervatív Párt felsőházi frakcióvezetője a Telegraphban úgy fogalmaz, hogy Szemlátomást egyre csökken a közbizalom, és e téren Nagy-Britannia lassan Latin-Amerika legelmaradottabb országaira kezd hasonlítani”.

Régen a kölcsönös bizalom közösségi érzést adott a briteknek, felelősségteljes magatartásra ösztönözte őket. Ha a pártjuk veszített is, elfogadták a választás eredményét, a törvényt megtartották, akkor is, ha nem értettek vele egyet. Az adót, ha morogva is, de tiszteségesen megfizették.

Az utcák tiszták voltak. Ma a turisták által látogatott negyedeket még csak-csak megtisztítják, másutt azonban mindenfelé szemetet görget a szél – panaszolja a tory politikus. Például eldobott e-cigarettás dobozt. És mit tesz a kormány? Be akarja tiltani az egyszer használatos e-cigarettát.  Ez ugyanis nem kerül semmibe. És mi lesz a többi szeméttel? Hannan a bevándorlást okolja az ilyen bajokért, de hozzáteszi, hogy a rendetlenség az elmúlt öt évben szabadult el. Felteszi a kérdést, hogy vajon a Covid-járvány bezártsága miatt lettek azt emberek nemtörődömmé, ha a mások tulajdonáról, a közterületről van szó?

Közben járványszerűen terjednek a bolti lopások. Tavaly egyetlen év alatt 23 százalékkal nőtt a számuk. Vajon ez is összefügghet azzal, hogy tömeges bevándorlás miatt felhígult a társadalmi összetartás? De akár igen, akár nem, a rendőrség miért nem lép fel szigorúbban a pitiáner, ám a közbizalmat annál inkább romboló bűncselekmények ellen? – teszi fel a költői kérdést a konzervatív honatya.

Végül megállapítja, hogy mindez csak tovább szabdalja a társadalmat, hiszen a tehetősebbek elkerített lakóhelyre költöznek, és őrséget tartanak fenn – mint Latin-Amerikában. Azért a nemzetközi társadalmitőke-rangsorban az Egyesült Királyság a maga 35. helyével még messze megelőzi az első Latin-Amerikai országot, a 68. helyezett Uruguayt.