„A gerontokráciává vált európai államoknak át kell értékelniük törekvéseiket, sőt, talán identitásukat is” – írja az UnHerd magazinban Freddie Sayers.
A gyerekvállalási hajlandóság hanyatlása szinte minden fejlett országban súlyos gondokat okoz. A születési arányszám még ott is messze elmarad a népességszám fenntartásához szükséges aránytól, ahol az állam jelentős támogatásokkal próbálja ösztönözni a gyerekvállalást. Európában a születési arányszám 1,38-ra esett, miközben már most is minden ötödik európai 65 évnél idősebb. Mindez azt vetíti előre, hogy a század közepére az európaiak harmada időskorú lesz.
Sayers arra figyelmeztet, hogy az elöregedésnek súlyos politikai és társadalmi következményei lesznek – sőt, vannak máris. A korfa súlyos eltorzulása miatt nemzedékek közötti konfliktus robbanhatnak ki. A választásokon egyre nagyobb az idősek súlya. Ők a jóléti intézkedések fenntartásában, sőt bővítésében érdekeltek, ami elvonja az erőforrásokat a fiatalok elől. A világ népességének mindössze 7 százalékát adó Európai Unióban költik el a globális szociális kiadások felét. Spanyolországban már a költségvetés közel 60 százalékát fordítják jóléti kiadásokra. Az elöregedés következtében az államháztartási hiány és az adók nőnek, a gazdaság stagnál, de a nyugdíjemelés mértékének csökkentése tabu. Olaszországban a nyugdíjasok rendelkeznek a megtakarítások 40 százaléka fölött. Általános jelenség, hogy a fiatalok saját tulajdonú lakáshoz is alig jutnak. Ahogyan csökken a súlyuk a választásokon, a fiatalok kiábrándulnak a demokráciából és egyre radikálisabbá válnak.
Az elöregedés Európa geopolitikai kilátásaira is kihat – folytatja Sayers. A kormányok egyre többet költenek az idősekre, így katonai kiadásokra is kevesebb marad. A hidegháború vége óta a nyugat-európai NATO tagállamokban a GDP egyre kisebb hányadát fordítják védelemre. És minél kevesebben vannak a fiatalok (akikre így egyre nagyobb szükség van a gazdaságban), annál inkább zsugorodnak a hadseregek: 1990-ban még 2,7 millió fő állt fegyverben Nyugat-Európa-szerte, ma már viszont csak 1,5 millió. Sayers szerint hiú ábránd azt remélni, hogy Európa megvalósíthatja az újabban megcélzott stratégiai autonómiát. Nem pusztán nagyhatalmi ambícióiról kell lemondania, de arra sincs sok esély, hogy saját biztonságát garantálni tudja.
Sayers szerint Európának csak akkor van esélye megállítani a hanyatlást, ha radikális fordulatot vesz. Az illegális migráció megfékezése mellett fel kell számolni a gerontokráciát. A versenyképesség növelése érdekében csökkenteni kellene a jóléti kiadások mértékét, köztük a nyugdíjakét. Kár, hogy Sayers korábbi érvelése szerint erre azonban esély sincsen, hiszen az elöregedő választók azonnal elfordulnak azoktól a pártoktól, akik ilyesmit terveznek.