„Attól hogy egy tárgy akadémiai szempontból fontos, még nem kell feltétlenül minden egyetemen oktatni, és azt sem biztos, hogy erre kellene költeni az adófizetők pénzét” – írja Christian Barnard, a libertárius Foundation for Government Accountability agytröszt kutatója a RealClearEducation oktatási magazinban.

Mint sok más fejlett országban, az Egyesült Államokban is súlyos válságban van a felsőoktatás. Egyre többen felesleges időtöltésnek tartják az egyetemi tanulmányokat, az alapképzést elvégzettek közel fele megbánta, hogy beiratkozott, egyre kevesebb a diák, az oktatás színvonala egyre alacsonyabb, a felsőoktatás társadalmi megítélése történelmi mélyponton van.

Az egyetemi válság okaival kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Egyesek a megszorításokat okolják, mások az egyetemi adminisztokrácia elburjánzásával magyarázzák az felsőoktatás problémáit. Barnard az utóbbi magyarázattal ért egyet. Megemlíti, hogy az egyetemeken már több az ügyintéző, mint a tanár, és egyes intézményekben, például a Yale-en minden alapképzésbe iratkozott hallgatóra jut egy adminisztrátor. Nem csoda hát, ha a felsőoktatás költségei az egekbe szöktek, aminek következtében a diákhitelt felvevő egyetemisták adósságrabszolgaságba taszítják magukat, holott az állam egyre többet költ az egyetemi oktatásra az adófizetők pénzéből.

Ráadásul a diploma egyre kevésbé garancia a képzettségnek megfelelő elhelyezkedésre, miközben az amerikai gazdaság egyes szektorai munkaerőhiánnyal küzdenek. Több, mint hétmillió álláshely betöltetlen. A Ford több mint ötezer olyan állásra nem talál jelentkezőt, ahol dollárban hatszámjegyű fizetést ígérnek.

Bernard a számok fényében egyetért Rubio külügyminiszterrel, aki szerint több lakatosra és kevesebb filozófusra lenne szükség, és Trump elnökkel, aki úgy nyilatkozott, hogy az amerikai egyetemek nem töltik be a feladatukat. Helyesli azt is, hogy Trump korlátozni akarja a diákhitelek összegét és csökkentené az olyan szakok állami támogatását, amelyek elvégzése után nemhogy javulna, de csökken a fiatalok várható keresete (egy tavalyi kimutatás szerint az alapképzések közel harmada ilyen).  Sőt, Bernard ennél is messzebbre menne, és még nagyobb mértékben csökkentené a felsőoktatási intézmények állami támogatását, azt remélve, hogy az egyetemek így kénytelenek lennének bezárni a fölösleges tanszékeket, ahogyan ez a jelentős megszorításokat bejelentő Utah államban már meg is történt.