Nyomtatás

A közös kultúra végnapjAI

2026. január 18.
CC jc-pics CC jc-pics

Az individualista értékek terjedésével szokás magyarázni, hogy meggyengült a kollektív identitás és fellazultak a közösségek. A francia publicista szerint azonban az a fő ok, hogy olcsó lett a kultúra előállítása. A mesterséges intelligencia pedig végképp szétzilálhatja a társadalmat.

„Közös kultúra akkor alakul ki, ha az alkotás költséges és a közönség korlátozott mennyiségben előállított kulturális termékeket fogyaszt. Ha olcsóbbá válik a kultúra létrehozása, a közönség széthullik” – olvassuk a Quillette magazinban Samuel Fitoussi esszéjét.

Néhány évtizede még a viszonylagos szűkösség jellemezte a kultúrát, különösen a popkultúrát. A kevés tv-csatorna menzaként működött: nem volt nagy a választék, mindenki ugyanazt fogyasztotta. De akár ízlett, akár nem, legalább volt miről beszélni, mert mindenki tudta, mi történt a népszerű sorozat utolsó folytatásában. Ma viszont bárki azt néz, amit akar, hiszen a tartalom személyre szabható, menü már nincs is, a legtöbben a Netflixről és egyéb szolgáltatók végtelen kínálatából maguk választják ki a műsorokat.

Miközben a kínálat egyre nagyobb, a közönség egyre szűkül. Fitoussi statisztikákat idéz, amelyekből kitűnik, hogy egyre kevesebben nézik a legsikeresebb sorozatokat és filmeket. Hasonló a helyzet a zeneiparban és a populáris kultúra egyéb műfajaiban, de még a számítógépes játékok terén is.

A jelenség oka az, hogy egyre olcsóbb a tartalom előállítása, hála a technológiai fejlődésnek. Ma szinte bárki ingyen összerakhat egy zenei albumot ingyenes szoftverekkel vagy akár filmet is készíthet. Mivel viszonylag kis nézettség esetén is megtérül a munka, rengeteg alkotás készül, aminek következtében a közönség elaprózódik. Ez viszont azzal jár, hogy megszűnnek a közös témák és történetek, hiszen hovatovább mindenki mást fogyaszt.

Fitoussi attól tart, hogy a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése adhatja meg a kegyelemdöfést a kultúrának. Az AI segítségével nullára csökkenhet a kulturális termékek előállításának költsége, ráadásul még csak az alapvető technikai tudásra sem lesz szükség ahhoz, hogy valaki filmet vagy egyéb alkotást hozzon létre. Ennek következtében még több termék készülhet – még szűkebb közönségek számára. Csakhogy a demokratikusabbá váló kultúriparnak súlyos mellékhatása lesz – figyelmeztet Fitoussi. Közös történetek és témák híján a társadalom még inkább szétzilálódik.