„Pontosan mi is a NATO értelme 2026-ban?” – kérdezi Josh Hammer konzervatív elemző a Newsweekben.

Trump amerikai elnök és Marco Rubio külügyminiszter a múlt héten többször is utalt rá, hogy az Egyesült Államok kiléphet a NATO-ból, miután a tagállamok nem nyújtottak segítséget Amerikának az Irán elleni amerikai-izraeli katonai akcióban. A spanyol kormány a többieknél is messzebbre ment: lezárta légterét az amerikai katonai repülők előtt.

Hammer más jobboldali elemzőkhöz hasonlóan egyetért Trump és Rubio álláspontjávaL, miszerint az európai NATO-tagállamok potyautasként viselkednek: kevés kivételtől eltekintve védelmi kiadásaik elmaradnak a vállalásoktól, és most kiderült, hogy egyoldalúan képzelik el a katonai szövetséget. Ebben a formában Washingtonnak nem áll érdekében fenntartani a NATO-t – véli Hammer. Sőt, a NATO valójában már a hidegháború lezárultakor elveszítette értelmét, hiszen a szovjet fenyegetés megszűnt. Hammer úgy véli, hogy ha az Egyesült Államok a maga nemzeti érdekét akarja követi, akkor nem tartja fent a NATO-t a jelenlegi formájában, inkább alkalmi szövetségek segítségével juttatja érvényre geopolitikai érdekeit, amire kiváló minta a mostani Izraellel közös iráni akció.

Imar Khalid külpolitikai elemző a Hill hasábjain szintén úgy látja, hogy a NATO a végnapjait éli. Csak éppen úgy látja, hogy a szervezet már régóta az amerikai geopolitikai érdekeket szolgálta ki. Az európaiak távolmaradása az iráni beavatkozástól azt jelzi, hogy immár saját szuverén érdekeiket akarják követni, és nem Washingtonéit. Hiába fenyegetőzik Trump vámokkal és a NATO-ból való kilépéssel, ezzel csak még nyilvánvalóbbá teszi, hogy az Egyesült Államok saját céljaira használja az eredetileg a tagok kollektív védelmére létrehozott szervezetet.

Hasonlóképp vélekedik Anatol Lieven külügyi szakértő a Responsible Statecraftban. Arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak a baloldali vezetésű európai államok utasították vissza a részvételt az Irán ellen indított amerikai-izraeli háborúban, hanem még a szuverenista jobboldalon is találkozni hasonló állsponttal. A német AfD vezetése méltatta a baloldali spanyol kormányt, amiért nem engedte át légterén az amerikai repülőgépeket, sőt, azt kezdte követelni, hogy Amerika vonja ki katonáit Németországból. Meloni olasz miniszterelnök is jogsértőnek nevezte az iráni légiháborút. Az európai tagállamok szempontjából a NATO értelme az lenne, hogy megvédje őket az orosz agresszió veszélyétől. Miután azonban az orosz hadsereg négy éve nem képes győzelmet aratni Ukrajnában, ez a fenyegetés igen távolinak tűnik, az iráni háború miatt az olajárak hirtelen emelkedése pedig máris sújtja Európát. Közvélemény-kutatások szerint az európaiak többsége ellenzi az Irán elleni háborút, amihez Lieven szerint az is hozzájárul, hogy Trump elnök igen népszerűtlen az európai országokban. „Ha ezek után az Egyesült Államok még ellenségesen is nyilatkozik Európáról, akkor Európa nem lesz hajlandó leszállópályaként asszisztálni Amerika globális műveleteihez, és ezzel a NATO okafogyottá válik” – vonja le a következtetést Lieven.