„Ideje volna komolyan megvitatnunk, hogy mit is jelent valójában a szabadság, és hogyan lehetséges, hogy a jobboldali libertáriusok egy olyan politikust támogatnak , aki a szabadság jelszavára hivatkozva sárba tiporja a liberális elveket” – írja a RealClearPoliticsban Joseph Bouchard Latin-Amerika szakértő.

A 2023-ban elnökké választott különc libertárius Javier Milei feltette Argentínát a globális politikai térképre. Szakítva az országot évtizedeken át uraló baloldali, peronista gazdaságpolitikával, a gazdasági növekedés és a jólét érekében motorosfűrésszel esett neki az államnak. Tízezreket bocsátott e a közszférából, drasztikusan visszavágta a jóléti kiadásokat és az adókat, számos állami nagyvállalatot privatizált, könnyített a bürokratikus szabályokon és eltörölte a vámok jórészét. A libertárius, piacbarát fordulat hatására megszűnt az államháztartás hiánya, az infláció mérséklődött, a gazdaság növekedésbe fordult, a szegénység csökkenni kezdett. Milei pártja a 2025-ös parlamenti választáson győzelmet aratott. Nem csoda, hogy a piacbarát jobboldalon egyre többen hivatkoznak rá követendő példaként.

A libertárius elvek azonban nemcsak a gazdasági növekedésről szólnak. A Milei által is példaképnek tekintett libertárius közgazdászok, Murray Rothbard, Ludwig von Mises, Friedrich Hayek és Milton Friedman azt gondolták, hogy a piaci dereguláció és az állami újraelosztás csökkentése nemcsak a növekedést és a jólétet növelik, hanem a szabadságot is erősítik.

Bouchard szerint ezen a téren Milei kísérlete nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Sőt, a piacpárti reformok és az állami gondoskodás csökkentése autoriter intézkedésekkel járt együtt. Milei korlátozta a gyülekezés szabadságát, sőt, a karhatalom bevetésétől sem riad vissza az állami szféra leépítse elleni békés tüntetések résztevevőivel szemben, akiket a kormány előszeretettel bélyegez lázadónak, sőt terroristának. Gyengítette a fegyveres erők fölötti polgári ellenőrzést, kiszélesítette a titkosszolgálatok jogkörét, lojális bírákkal töltötte fel a bíróságokat. Zéró toleranciát hirdetett a drogbűnözés ellen, de ennek keretében a kábítószer-birtoklást is kriminalizálta. Az illegális bevándorlókkal szembeni kemény fellépés részeként kibővítette a rendőrség hatáskörét. Milei a kormányt és az elnököt bíráló médiát bezárással fenyegeti és a kritikus újságírókkal szemben rágalmazásai pereket indít. Az egyetemeket a marxista propaganda, illetve a woke eszmék terjesztésével vádolja, és erőteljesen csökkentette állami támogatásukat. Az állam leépítése közben családtagjait jól fizető állami pozíciókba nevezi ki és közpénzekből szervez koncertet kedvenc rockzenekarainak. Nagy botrányt váltott ki az is, hogy Milei a $LIBRA argentin kriptovaluta vásárlására biztatta az embereket, akik aztán jelentős veszteséget szenvedtek a kriptovaluta összeomlásakor.

A szabadpiaci intézkedések és a gazdasági növekedés közepette Argentína nem lett politikai értelemben szabadabb. „Milei elnöksége alatt Argentína egyre inkább autoriterré vált” – vonja meg a mérleget Bouchard.