„A berlini Pride elleni támadás után a queer közösség egyes tagjai mélyen hallgatnak az iszlám homofóbiáról. Az ok az akadémiai gender studies ideológiája, amely az elkövetőt is áldozatnak állítja be” – kommentálja a Neue Zürcher Zeitungban Vojin Saša Vukadinović, az iszlám országok női emancipációs mozgalmaira specializálódott történész a július végi berlini Pride felvonuláson elkövetett iszlamista terrortámadást, amelynek egy halálos áldozata és több tucat súlyos sérültje volt.

A támadás kapcsán LGBTQ szervezetek a kormány és a hatóságok felelősségét hangsúlyozták. Felrótták, hogy a konzervatívok vezette koalíció jelentősen csökkente a meleg- és queer-szervezetek állami támogatását. Firtatták a rendőrség felelősségét is, megjegyezve, hogy az Iszlám Állam támogatásáért elítélt elkövetőt a hatóságok potenciális terroristaként tartották számon. Alfonso Pantisano, Berlin queer-ügyi szociáldemokrata biztosa óvott a muszlimokkal szembeni előítéletek gerjesztésétől, és ebben a szellemben a konzervatív világnézetet okolta a támadásért.

A Die Zeit tudósítása szerint a queer-szervezetek meglehetősen tanácstalanok az iszlamista erőszakkal kapcsolatban. Mivel hagyományosan a jobboldali radikalizmus ellen harcolnak, az ellenség ellenségét barátnak tekintik, köztük számos iszlám szervezetet, mint például a Hamász-párti Queers for Palestine csoportot.

Vukadinović azzal vádolja a queer-mozgalmat, hogy ideológiai okokból kizárólag a jobboldali homofóbiáról vesznek tudomást, és mélyen hallgatnak az Izrael-ellenes palesztinpárti csoportok és a németországi iszlamisták körében igencsak népszerű szélsőséges nézetekről. Ennek oka Vukadinović szerint az egyetemi gender studies tanszékek szemlélete, amely fekete-fehérben, elnyomók és elnyomottak bináris rendszerében értelmezi a világot. Márpedig ebben a szemléletben az iszlám vallásúak csakúgy, mint a bevándorlók az elnyomottak körébe tartoznak. A merészebbek nyíltan összekötik a palesztinpárti törekvéseket a queer célokkal, mondván, hogy mindkét csoport az elnyomás ellen harcol. Ez a megközelítés nemcsak abszurd, hanem rendkívül kártékony is, hiszen megnehezíti a szembenézést a melegekre és a nőkre veszélyes iszlamista ideológiával – zárja okfejtését Vukadinović.

Hasonló következtetésre jut Jan Feddersen a baloldali Tageszeitungban. A politikai iszlámmal kritikus nézeteiről ismert meleg aktivista hosszasan ecseteli, hogy a németországi LGBTQ-ellenes erőszakcselekmények zöme olyan szélsőjobboldali szervezetekhez és egyénekhez köthető, amelyek egyben bevándorlás- és iszlámellenesek. Ez azonban nem ok arra, hogy a queer közösség elhallgassa vagy bagatellizálja az iszlamista homofóbiát attól való félelmében, hogy a probléma elismerésével az AfD és a szélsőjobboldal malmára hajtja a vizet.