Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720
Nyomtatás

Engedjétek urnákhoz a kisdedeket

2006. szeptember 27.

A jelenlegi választási rendszerben túlsúlyban vannak a munkaképes korú és az idősebb polgárok. Ki képviseli a gyermekek és tizennyolc év alattiak érdekeit?

A jelenlegi választási rendszerben túlsúlyban vannak a munkaképes korú és az idősebb polgárok. Ki képviseli a gyermekek és tizennyolc év alattiak érdekeit?

"Németország a GDP 31 százalékát költi jóléti kiadásokra, a választókorú népesség nem kevesebb, mint 41 százaléka elsősorban állami juttatásból, öregségi- és rokkantnyugdíjból, ösztöndíjból, munkanélküli- és egyéb szociális segélyből él" – írta szeptember 20-án a Metazin.

A jogcímek fölsorolásából is látszik, hogy a német – és nem csak a német – jóléti rendszerben van egy önpusztító aszimmetria. Az állami juttatások nagy részében az első vagy a második inaktív életszakaszban lévő emberek részesülnek, magyarul azok, akik koruknál fogva még nem, vagy már nem űznek kereső foglalkozást.

A második inaktivitási korukat élők túl vannak a reprodukciós koron, és mindannyian választók. Az első inaktív korban lévők 18 évesnél fiatalabb része pedig ki van zárva a választójog gyakorlásából. Így az életből kifelé tartó polgárok szava nagyobb súllyal esik latba, mint azoké, akikre a jövőben az ő eltartásuk feladata fog hárulni. Márpedig az idősebbek kevésbé érdekeltek az olyan gazdasági és társadalmi programokban, amelyek csak az ő idejük lejárta után hozzák meg gyümölcsüket.

Németországban ez az aszimmetria már sokaknak föltűnt, és nyilvános politikai vita tárgyává vált. Elég csak bepötyögni a Google-ba a "kinder minderjährig stimme wahlrecht" keresőkérdést, és sok érdekes javaslatot találunk.

Némelyek azt követelik, hogy maguk a kiskorúak kapjanak választójogot. Egy ilyen megoldásnak a családi vagyon körüli nemzedéki érdekellentétek miatt család- és háztartásellenes, s ezért végső soron a demográfiai válságot elmélyítő következményei volnának. Ugyanis a kiskorúak túlnyomórészt eltartottak, ráadásul többségük nemigen tudja még, hogy mivel jár eltartani valakit.

Mások a családi választójog lehetőségét mérlegelik. A háziasszonyok szakszervezetének létrehozására irányuló mozgalomból kinőtt Háziasszonyok és Háziférfiak Szövetsége egy katolikus egyházközségekben már létező megoldásra hivatkozik. A háziasszonyok és háziférfiak ezt a gyakorlatot szeretnék a parlamenti választásokra is kiterjeszteni.

A fuldai egyházmegyében az egyházközségi tanácsok tagjainak megválasztásakor minden 16. életévét betöltött, megkeresztelt fiatal maga szavaz, a gyermekek nevében pedig a szüleik. A háziasszonyok és háziférfiak által idézett választási szabályzat azt tanácsolja a híveknek, hogy beszéljék meg családi körben, hogy az apa vagy az anya szavazzon-e a kicsinyek nevében, és döntsék el közösen, melyik jelölt képviselné a legjobban az ő érdekeiket is.