Instant kapitalizmus

2005. július 12.
Végy egy gazdasági válságban lévő országot bárhol a világon. Csökkentsd a költségvetési kiadásokat, privatizáld az állami vagyont. Egy perc alatt kész a kapitalizmus.
Végy egy gazdasági válságban lévő országot bárhol a világon. Csökkentsd a költségvetési kiadásokat, privatizáld az állami vagyont. Egy perc alatt kész a kapitalizmus.

Egy huszonöt évvel ezelőtti konferencián a Harvard ifjú titánja, Jeffrey Sachs néhány képletben megadta, hogyan lehet úrrá lenni a hiperinfláción. Rögtön meg is hívták a súlyos gazdasági válságban lévő Bolíviába tanácsadónak.

1989-ben Lengyelországba invitálták, hogy David Liptonnal együtt kidolgozza a gazdasági reformokat. Az idő sürgetetett, ezért egyetlen éjszakát kaptak a nemzeti valuta stabilitásának, az államadósság kezelésének és a privatizáció irányelveinek kidolgozására - olvassuk a New Yorker Sachs pályáját áttekintő cikkében.

"Úgy tudom, ez volt az első alkalom, hogy valaki átfogó elveket állított föl a szocialista gazdaság kapitalista átalakítására" - szerénykedik Sachs.

Hogyan sikerülhetett a szocializmusból a kapitalizmusba vezető reformok tervét néhány óra alatt tizenöt oldalon összefoglalni? Úgy, hogy már kész volt a recept.

Sachs Dél-Amerikából hozta az instant kapitalizmus receptjét. A radikális reform fő hozzávalói: szabad kereskedelem, adóreform, dereguláció, privatizáció. A lényeg az állami bevételek növelése és a kiadások egyidejű csökkentése.

A lengyel sokkterápia eredménye: égbeszökő árak, munkanélküliség. Sachs mégis elégedett, mert "Lengyelország produkálta a posztkommunista országok közül a legnagyobb növekedést".

A lengyel sikerek után Oroszországba tette át székhelyét. Itt is a már jól bevált gyógyszert írta föl. A hatás nem maradt el. Oroszországban is elszaladt az infláció, az ipari termelés visszaesett, az állami vagyon jelentős része kétes hírű "biznyiszmenek" kezébe került, a bűnözés hihetetlen méreteket öltött.

Sachs ezt is sikerként könyveli el. Ha ma kellene tanácsot adnia Oroszországnak, megint ugyanezt javasolná.

A csodadoktor újabban az ENSZ Millennium Project munkáját irányítja. A szervezet célja a szegénység felszámolása a harmadik világban.

Legfrissebb tapasztalatait A szegénység vége című könyvében foglalja össze. Az előszót Bono, a U2 együttes énekese, a szegénység elleni harc másik nagy teoretikusa írta.

Sachs a fejlett országoktól várja a segítséget. Ha a fejlett országok a harmadik világnak adnák nemzeti összjövedelmük 0,7 százalékát, 2025-re eltűnne a nyomor.

A szegénység felszámolásának általános feltételei az ingyenes egészségügyi intézmények, iskolák, közművek, közúti hálózat, telekommunikációs hálózat kiépítése.

Ki adja a pénzt az infrastrukturális beruházásokhoz? Természetesen a gazdag államok. Ki hozza létre és ki tartja fenn ezeket az intézményeket? Természetesen a szegény államok.

Bár Sachs nem ismeri el, ez már egészen más recept. A szegénységet gyógyító szerben az állami szerepvállalás a legfőbb összetevő.

A kapitalizmushoz a gazdasági fejlettség bizonyos fokára mindképpen szükség van. "Ha ezt a szintet elérték, kezdődhet a kapitalizmus" - írja a módosított receptet a Világbank új elnökének figyelmébe ajánló cikk a Salon webmagazinban. Címe: Hogyan menthetné meg a világot Paul Wolfowitz?

És mi lesz, ha a nemzetközi segélyek és az állami szerepvállalás jóvoltából megszűnik az éhínség? Akkor megint Sachs régi receptjét kell elővenni?