A provokatív elméleteiről nevezetes konzervatív politológus ezúttal azt jósolja, hogy ha semmi sem változik, Amerikában, hanyatlás vár a kultúrára. Egyetlen reménye, hogy a ma visszaszorulóban lévő vallásosság talán mégiscsak újra hódítani kezd Amerikában.

Divatos társadalomtudósok egyetemi körökben fennen hirdetik a klasszikus kommunista ideológiát, és nem keltenek vele különösebb megütközést. Pedig ezúttal a kommunizmus kísértete nem a jövőt idézi, hanem a múltat. Habár, amilyen válságos idők járnak, ki tudja.

Az amerikaiak fele nem is tudja, hogy ő is részesül valamilyen állami támogatásban. Pedig ha felhívnák rá a figyelmét, talán kevesebben elleneznék az állam szociális szerepvállalását. És többen kifogásolnák, hogy az állam a gazdagokat is támogatja.

A környezeti katasztrófajóslás a baloldali értelmiség újabb kísérlete, amellyel a többségben bűntudatot igyekszik kelteni. Legalábbis Pascal Bruckner úgy ítéli meg, hogy régi ellenfelei most ebben az új köntösben jelentkeznek, de indítékaik a régiek.

Sok bank veszteségessé vált az új nemzetközi és állami szabályozók miatt. Az antikapitalista mozgalmak a kezüket dörzsölik, a bankárok panaszkodnak. Egyiküknek sincs igaza.

A számítógépes szövegfelismerés fejlődésével könnyen elképzelhető, hogy hamarosan algoritmusok veszik át az újságírók munkáját. A hírrobotok nemcsak a hírgyártásban, hanem a manipulálásban is hatékonyabbak a hús-vér médiamunkásoknál.

A neves amerikai Kelet-Európa szakértő elfogadja a moszkvai liberális ellenzék tézisét, miszerint Oroszországban gyakorlatilag a szovjet politikai rendőrség és titkosszolgálatok ethosza él tovább, és emiatt nincs demokratikus kibontakozás, sem piaci verseny.

A BBC igazgatója elismeri, hogy a köztelevízió körültekintőbb és óvatosabb a muszlimokat vélhetően sértő műsorokkal, mint a keresztény érzelműeket bántókkal szemben. A liberális filozófus szerint elfogadhatatlan a kettős mérce alkalmazása.

A republikánus politikus lekommunistázza demokrata párti képviselőtársait. Az amerikai publicista szatirikus nekrológban parentálja el a több mint 2372 évet élt tényszerűséget, amelynek helyét a vélemények vehetik át a közéletben.

Miközben baloldali közgazdászok és politikusok szerint a megszorítások csak tovább mélyítik a gazdasági válságot, Svédország, a skandináv jóléti állam zászlóshajója adó- és kiadáscsökkentésbe kezdett, aminek hatására szépen növekszik a gazdaság.

A nacionalisták kezdettől ellenezték az EU-integrációt, hiszen az csökkenti a nemzetállami szuverenitást. A szeparatista és autonómia-párti mozgalmak újabban kezdik felismerni, hogy a határok nélküli Európa segítheti a függetlenség kivívását.

Soha annyi kapcsolatunk nem volt a külvilággal, mint manapság, és soha nem voltunk ennyire magányosak. A kanadai író alaposan körüljárja a dolgot, és arra a meggyőződésre jut, hogy fokozódó magányunkat részben az internetes társasági oldalaknak köszönhetjük.

A spanyol polgárháborúban kétszázezer embert gyilkoltak meg. Gyakran borzalmas kegyetlenkedések közepette. Az erről szóló kiváló történeti monográfiának csak egyetlen hibája van. Téves a címe: A spanyol holokauszt

A legutóbbi pártfinanszírozási botrány nyomán a pártok népszerűsége mélyponton van Olaszországban. A legjobb esetben is sokáig tartana, mire helyre tudnák állítani a közbizalmat. Erre egy erős miniszterelnöki vagy elnöki intézmény lenne a legalkalmasabb.

Az londoni agytröszt vezető elemzője képmutatással vádolja az eurózónát: egységes gazdasági övezetként működik, ám amikor tagjai bajba kerülnek, az IMF-től várja a segítséget. A monetáris unió ezzel lényegében zsarolja a világot.

Két bioetika oktató egy tekintélyes tudományos folyóiratban amellett érvel, hogy az abortuszt ki kellene terjeszteni a születés utáni időszakra is, lehetővé téve ezzel az újszülöttek elpusztítását. Ahogy várni lehetett, a felvetés óriási vihart kavart.

A republikánus elnökjelölt-aspiránsok előszeretettel okolják a liberálisokat Amerika morális válságáért. Pedig korántsem egyértelmű, hogy hanyatlóban van az erkölcs. Ha mégis, akkor az leginkább a közmorált érinti, és a jobboldalnak tudható be – vetik ellen a liberálisok.

A kutató szerint Németországban sokkal rosszabb Izrael megítélése, mint korábban, és a Nobel-díjas Günter Grass Izrael-ellenes verse ezt a változást fejezi ki.

Befolyásos demokrata párti gondolkodók ma is azt állítják, hogy Amerikának akár fegyverrel is kötelessége exportálni a demokráciát. Az amerikai katonapolitikát bíráló neves közíró szerint nem tanultak a múltból.

A brit kormánykoalíció a bevándorlás-ellenes közhangulatot meglovagolva ígéretet tett rá, hogy jelentősen csökkenti az országban letelepedni vágyó migránsok számát. Pedig a statisztikák szerint a gazdaságnak szüksége lenne az újonnan érkezettekre.