Az ország jövőjét súlyos veszélyek árnyékolják be: az oktatási rendszer nem elég hatékony, a korrupció mindennapos, és a nemzetközi szervezett bűnözés megvetette a lábát spanyol földön.

„A korrupció nem okoz szavazatveszteséget” – állapítja meg keserűen a madridi El Paísban Ignacio Sotelo politológus a legutóbbi választási eredményekre hivatkozva (a megvesztegetés gyanújába kerülő jelöltek két tartományban is gond nélkül nyertek), s hozzáteszi, hogy ez már a Franco-diktatúra idején is így volt.

Azóta viszont a társadalom nagyot változott, ha nem is ebben a tekintetben. Az analfabetizmus gyakorlatilag eltűnt, a lakosságnak immár kétharmada érettségizett. Csakhogy az európai iskolások tudását felmérő PISA-jelentésből az derül ki, hogy Spanyolországban alapvető bajok vannak a nyelvtanítással, a matematika-oktatással és a természettudományos ismeretek átadásával. Ma, amikor szinte kötelező volna tudni két-három nyelvet, a spanyol gyerekeknek még anyanyelvükön is gondot okoz a szövegértés.

Az átlagon sokat rontanak a baszkföldi adatok. Az autonómia bevezetése óta ugyanis az oktatás baszk nyelven folyik, holott a tanulók többsége spanyol anyanyelvű, és az iskolában tanulnak meg baszkul beszélni. Sotelo felháborítónak tartja, hogy a többség nem tanulhat anyanyelvén az állam iskoláiban. Hogy a PISA-jelentésből nem lett botrány, az önmagában is a helyzet súlyosságát bizonyítja.

A kutatás-fejlesztés statisztikái elmaradnak az európai átlagtól, a szabadalmak száma szintén. De az uralkodó felfogás szerint ez nem baj, mert Spanyolország az idegenforgalomban és egyéb szolgáltató ágazatokban jeleskedik. A pincérkedéshez pedig nem kell doktorátus.

Ahhoz sem kellene, hogy a környezetet és a természeti értékeket megbecsüljék, mégis mindent a gyors idegenforgalmi bevételnek rendelnek alá. 17 milliárd euróból épül a monegrosi idegenfogalmi komplexum 500 üzlettel, 70 szállodával és 32 kaszinóval. „Mintha az Ebro vizének nem volna más lefolyása, mint a szállodák és a golfpályák csatornahálózata.”

Ráadásul a szabadidőiparban egyre érzékelhetőbb a nemzetközi szervezett bűnözés jelenléte. Olasz és kelet-európai maffiák sokasága telepedett meg, és lel egyre növekvő számú helybéli segítőre. Olyannyira, hogy „még a rendőrség középszintű vezetése is megfertőződött”.

Jennifer Sands politológus, aki a nemzetközi szervezett bűnözésről tart kurzust a Leedsi Egyetemen, külön tanulmányt szentelt Spanyolországnak, és ebben megállapítja, hogy a pénzmosás sehol sem ütközik kevesebb akadályba, mint éppen Spanyolországban. Korrupció uralja a városfejlesztést, és megfékezéséhez hiányzik a politikai akarat.

Sotelo elismeri, hogy az elmúlt évtizedek gyors gazdasági növekedésében szerepet játszottak a fekete pénzek, amelyek egy része a kábítószer-csempészetből származik. A politikusok és a lakosság azonban egyetértenek abban, hogy jobb erről nem beszélni. „Pedig a bűnözés – a spanyol fejlődésnek ez az árnyékban lévő arca – jellemzővé válhat, ha fel nem veszik vele a harcot, amíg nem késő.”