Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

A méret a lényeg

2008. június 23.
A csökkenő példányszám és az egyre csökkenő hirdetési bevétel miatt a napilapok megszorításokra kényszerülnek. Az egyik vezető amerikai kiadó vezetése forradalmi reformoktól remél nagyobb hatékonyságot.
A csökkenő példányszám és az egyre csökkenő hirdetési bevétel miatt a napilapok megszorításokra kényszerülnek. Az egyik vezető amerikai kiadó vezetése forradalmi reformoktól remél nagyobb hatékonyságot.

A Tribune lapkiadó bejelentette, hogy a jövőben a lapjai kisebb terjedelemben jelennek majd meg – olvassuk az Editor and Publisher magazinban. A kiadó arra is törekedni fog, hogy minden lapban fele-fele arányban legyenek írások és hirdetések.

Randy Michaels vezérigazgató megpendítette, hogy a hatékonyság és a gazdaságosság javítása érdekében az újságírók teljesítményét is mérni fogják. „Eddig még senkinek sem jutott eszébe, hogy utánanézzen, összesen hány centiméternyi cikket hoz létre egy újságíró” – büszkélkedett Michaels a forradalmi újítással. Kiszámolta ugyanis, hogy a Los Angeles Times munkatársai évente átlagosan csupán 51 oldalt termelnek, a kiadó más lapjainak munkatársai viszont akár 300 oldalt is előállítanak.

Az átalakítás célja felől a vezetőség kevés kétséget hagyott. „Így megszabadulhatunk egy csomó alkalmazottól anélkül, hogy a tartalom jelentősen csökkenne” – mondta Michaels. A leépítésre azért van szükség, mert az olvasók a nyomtatott újságok helyett egyre inkább az online kiadást olvassák, és a hirdetési bevételek visszaesése is jelentős.

Csakhogy a terv szerint a tartalomnak is csökkennie kell, mert másképp nem közelíthető meg a cél, hogy a lapterjedelem felét a hirdetések tegyék ki.

Sokak szerint azonban kétséges, hogy a tervezett reformok beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket. „A probléma forrása az, hogy a napilapok reklámbevétele csökken. Ezen viszont nem segítünk azzal, hogy csökkentjük a terjedelmet” – nyilatkozta James O’Shea, akit nemrég azért bocsátottak el a Los Angeles Times hírrovatának éléről, mert nem volt hajlandó a leépítésre.

„Mindez azt jelenti, hogy a szószátyár újságíró teljesítményét többre értékelik, mint azét, aki tömören fogalmaz” – vélekedik a Tribune terveiről Michael Kinsley, a Washington Post kolumnistája, aki még úgy tanulta, hogy a jó publicista nem szaporítja fölöslegesen a szót.

„Kétségkívül bölcs ember ez a Michaels – élcelődik Kinsley a hirdetési felület növelésére vonatkozó terveken. – Csak idő kérdése, és rájön, hogy akkor is ugyanannyi hirdetés lesz a lapban, mint tartalom, ha ki sem nyomják a lapot.”

Ez lenne az igazán hatékony megoldás, hiszen így egyetlen centet sem kellene nyomdára és újságírókra költeni.