Innováció, állami hátszéllel

2008. június 23.

A szabadpiaci megoldások hívei szerint az állam csak kerékkötője a technológiai újításoknak. A kaliforniai szociológus szerint viszont a számítógép, a DVD, a mikroprocesszor, sőt még az iPod kifejlesztését is kormányzati pénzek segítették.

A szabadpiaci megoldások hívei szerint az állam csak kerékkötője a technológiai újításoknak. A kaliforniai szociológus szerint viszont a számítógép, a DVD, a mikroprocesszor, sőt még az iPod kifejlesztését is kormányzati pénzek segítették.

A szabadpiac ideológusai szerint az amerikai gazdaság dinamizmusa a kis- közép- és nagyvállalatokat irányító vállalkozók erőfeszítéseinek és képzelőerejének eredménye. Az állami szerepvállalás szinte mindig rossz: az átgondolatlan és megalapozatlan szabályozások és adóterhek csak megnehezítik a vállalkozók életét. Ha a kormány leszállna végre az üzletemberek hátáról, akkor beköszönthetne az igazi technológiai forradalom” – olvassuk a Miller-McCune Center for Research, Media and Public Policy magazinjában. A cikk szerzője Fred Block gazdaságtörténész, a baloldali Longview Institute kutatója, az általa csak „piaci fundamentalizmusnak” nevezett kisállam-párti megoldások kritikusa.

Bill Gates 1998-ban, amikor a Microsoftot védte az Igazságügyi Minisztérium által indított trösztellenes perben, jól foglalta össze azt az elterjedt álláspontot, amely az állami beavatkozásokban az innováció és a gazdasági fejlődés akadályát látja. „Nincs még egy olyan kreatív, versenyképes és gyorsan fejlődő ágazat Amerikában, mint a számítástechnika. És ami még inkább meglepő, az ágazat kormányzati beavatkozás nélkül lett sikeres.”

Érthető, hogy Bill Gates igyekezett minden érvet felsorakoztatni a kormányzati beavatkozás ellen, hiszen a tét óriási, a Microsoft-birodalom felosztása volt. Block szerint Gates érvelése azonban alapvető tévedéseken alapul. „Az amerikai számítástechnikai ágazat felvirágzásában ugyanis jelentős szerepe volt a kormányzati kezdeményezéseknek, amelyek segítették az amerikai cégeket, hogy fölébe kerekedjenek a külföldi konkurenciának. Nem mintha ez különösen meglepő volna. Lényegében minden amerikai ágazat sikerének záloga a technológiai és tudományos újítás, ezt viszont nagyban a kormány által támogatott kutatások tették lehetővé.”

Ellentétben Japánnal, ahol az ígéretes vállalkozásokat közvetlen minisztériumi támogatással segítik, Amerikában nincs egy olyan központi hivatal, amely az innovációt támogatná. Mindez azonban korántsem jelenti, hogy az állam egyáltalán nem szól bele a piac alakulásába.

Az első egyetemi számítástechnika-tanszékek a védelmi minisztériumban működő Advanced Research Projects Agency támogatásával jöttek létre. A hivatal által nyújtott források nagyban elősegítették a mikroelektronikai és számítástechnikai újítások kifejlesztését. Egy másik hivatal, a Small Business Innovation Research program évi 2 milliárd dollárral támogatja az innovációs kisvállalkozásokat. Az Energiaügyi Minisztériumban is számos hasonló alegység működik.

Hogy milyen fontos az állami segítség még a modern technológiai újításokban is, mi sem jelzi jobban, mint hogy az innovációs ágazat fórumának, az R&D Magazinnak éves 100-as toplistáján 2006-ban 88 amerikai termék szerepelt. Ezek közül 77 kifejlesztését állami források is segítették.

A Fehér Ház weblapját böngészve az is kiderül, hogy az állam még az idei év slágere, az iPod kialakításához is adott támogatást. Csakúgy, mint a lítium-elemhez, az LCD monitorokhoz és a DRAM memóriamodulokhoz. A Longview Institute technikai újítások körüli mítoszokat leromboló kutatásai pedig arra is rávilágítanak, hogy a személyi számítógép, a DVD, a mikroprocesszor, az internet kifejlesztésében is szerepe volt a kormányzati támogatásnak.

A hírek azonban csak ritkán tesznek említést a kormányzati támogatásokról. A szabadpiaccal kapcsolatos mítoszok széles körben elterjedtek, ami könnyen oda vezethet, hogy a jövőben csökkenhet az állami szerepvállalás. Márpedig ha Block érvelése helytálló, akkor ennek az innovációs ágazat látja majd a kárát.