Az elmúlt években egyre többen okolják az internetet a minőségi sajtó visszaszorulásáért. Rupert Murdoch azonban optimista. A médiamogul szerint az új technológia nagyobb versenyt teremtett, és csak az életképtelen lapok vannak bajban.
„Olyan időket élünk, amikor sok hírszolgáltató bezár vagy leépít. Sokak szerint az újságírás sanyarú helyzetéért az elektronikus média a felelős. Én pont fordítva gondolom. Az újságírás jövője sosem volt olyan reményteli, mint most. Csak az olvasók és a nézők kegyeiért küzdeni nem hajlandó szerkesztőktől és hírszolgáltatóktól, illetve a túlszabályozó és támogatásokat osztogató kormánytól kell tartani” – írja Rupert Murdoch médiamogul a tulajdonában lévő Wall Street Journal médiarovatában.
Murdoch emlékeztet rá, hogy a napilapok azért virágozhattak évtizedeken át, mert olyan híreket kínáltak, amelyek érdekelték az olvasókat: beszámoltak a politika és a gazdaság fontos eseményeiről, leleplezték a korrupt hivatalnokokat és üzletembereket. A modern technika, mindenekelőtt az internet lehetővé teszi, hogy a sajtó még jobban és egyszerűbben ellássa hagyományos feladatát – ezért alaptalanok a vélekedések, amelyek szerint az internet megöli a napilapokat. Az online hírszolgáltatók soha nem látott nyilvánosságot teremthetnek.
Azt a sajtócézár is elismeri, hogy az új lehetőségek fokozzák a versenyt, és sok, korábban meghatározónak számító médiaipari szereplő a vesztesek oldalára kerülhet. Ezért azonban nem a technológiai forradalom, hanem azok a szerkesztők és újságírók a felelősek, akik a minőségi újságírásra hivatkozva olyan tartalmat állítanak elő, amelyért az olvasók nem hajlandók pénzt áldozni. A nyomtatott sajtó egyeduralmának korában monopolhelyzetben voltak a nagy napilapok: szinte mindegy volt, mit írnak, mivel nem volt választék, az emberek kénytelenek voltak belőlük tájékozódni (arról nem is beszélve, hogy apróhirdetéseket is csak a napilapok hoztak). Hogy a színvonalas újságírásnak van jövője, azt éppen a Murdoch tulajdonában lévő, bulvárosodással aligha vádolható Wall Street Journal példája bizonyítja: a New York-i konzervatív lap nyeresége a válság ellenére is nőtt, és fizetős online portáljának is sok előfizetője van.
Végképp elfogadhatatlan – teszi hozzá Murdoch –, hogy az érdektelen cikkeket író napilapok a kormánynál kuncsorognak támogatásért a demokratikus nyilvánosság fenntartása érdekében. Ha a kormány közpénzekből mentené meg az olyan lapokat, amelyekért az előfizetők nem hajlandók pénzt áldozni, akkor nem megmentené, hanem épphogy aláásná a demokratikus nyilvánosságot. Az állami pénzből dotált lapok ugyanis aligha tesznek majd meg mindent kenyéradó gazdáik korrupt ügyeinek leleplezése érdekében.
Mindez azonban nem jelenti, hogy az államnak ne lenne tennivalója a sajtó érdekében. Az újságok nyereségességéhez az is kell, hogy a kormány fellépjen a hírek eltulajdonításával szemben. Murdoch parazitának nevezi azokat az újságokat és internetes hírportálokat, amelyek a fair use-t, a szerzői jogokat tiszteletben tartó, korrekt felhasználást lehetővé tevő törvényekkel takarózva ellopják a sok utánjárással megírt cikkek tartalmát.
Kormányzati feladat lenne az idejétmúlt médiatörvény reformja is. A jelenleg hatályos szabályok ugyanis tiltják, hogy egy befektetői csoport ugyanazon a piacon több médiában szerezzen érdekeltséget: így például egy napilapot tulajdonló vállalat nem indíthat tévécsatornát. Murdoch szerint régen a monopóliumellenes szabály a piaci versenyt szolgálta, mára azonban elvesztette eredeti célját. Sőt, ma már éppen a nagyobb piaci verseny érdekében lenne elengedhetetlen, hogy a hírszolgáltatóként tevékenykedő vállalatok egyszerre több médiában is jelen lehessenek. Ha a napilapok hírcsatornákat is indíthatnának, akkor több lehetőségük lenne a nyereséges működésre és a színvonalas tájékoztatásra.