Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Családellenes jobboldal?

2010. október 15.

A konzervatívok szerint az individualizmus terjedése és a hagyományos értékek erodálódása veszélyezteti a család intézményét. A baloldali publicista szerint nem a liberális eszmék családellenesek, hanem a jobboldali gazdaságpolitika.

A konzervatívok szerint az individualizmus terjedése és a hagyományos értékek erodálódása veszélyezteti a család intézményét. A baloldali publicista szerint nem a liberális eszmék családellenesek, hanem a jobboldali gazdaságpolitika.

A republikánusok politikája miatt mára az Egyesült Államokban olyan teher a családalapítás, hogy egyre többen halasztják el a házasságot és a gyerekvállalást” – olvassuk Alex Henderson írását a baloldali Alternet webmagazinban.

A konzervatívok a liberalizmust okolják a családi értékek gyengüléséért. Az individualizmusnak, a hedonizmusnak, a fogyasztói társadalom ideáljainak, a melegek iránti növekvő toleranciának, a női egyenjogúságnak és az abortusz legalizálásának számlájára írják a család intézményének válságát – az egyre több válást, az egyedülállók számának növekedését és a gyerekvállalási kedv csökkenését.

Henderson szerint azonban nem kulturális okok állnak a háttérben, hanem a jobboldali kormányok középosztály-ellenes gazdaságpolitikája. A második világháború után a New Deal intézkedései és a magas adókból finanszírozott jóléti intézmények a középosztály széles rétegeinek nyújtottak biztonságot, ami kedvezett a gyerekvállalási kedv erősödésének. A republikánus elnökök azonban a deregulációt és az adócsökkentés politikáját képviselték, amelyeknek hatására jelentősen csökkent az állam szociális szerepvállalása, és nőtt a gazdagok és a szegények közötti szakadék.

Az adócsökkentések következtében gyengült a szociális háló, és a középosztály egyre kiszolgáltatottabbá vált: az adócsökkentést szinte meg sem érezte, viszont a közszolgáltatások visszanyesése miatt egyre több mindenért kellett zsebből fizetnie. Egyebek között az egészségügyi ellátásért, a magánbölcsődéért és a magánóvodáért, az egyetemi oktatásért. Az állami szerepvállalás csökkentése a gyerekvállalási kedvet is csökkenti. Az amerikai álom a múlté: ma már azt is csak kevés amerikai család remélheti, hogy egy fizetésből megélhet. A családalapítás hovatovább akkora anyagi terhet jelent, hogy csak a milliomosok és a megszállottak engedhetik meg maguknak, hogy kettőnél több gyereket vállaljanak: statisztikák szerint egy amerikai középosztálybeli ifjúra szülei átlagosan 40 millió forintnak megfelelő összeget költenek a felnőtté válásig. Nem csoda hát, ha a fiatalok egyre később házasodnak, nő az egyedülállók aránya, és csökken a gyerekvállalási kedv.

A gazdasági válság hatására tovább nőtt azon nők és férfiak száma, akik anyagi megfontolásból nem vállalnak gyereket. Különösen az alacsonyabb jövedelműek körében kiugróan magas a szülésről a gazdasági bizonytalanság miatt lemondók aránya – idézi Henderson az elmúlt évben végzett közvélemény-kutatások eredményét. A FindLaw.com által készített felmérés szerint a válság az egyedülálló 18-34 évesek 40 százalékánál volt hatással a családtervezésre.

A konzervatívok rendszerint a szocializmus fertőjének tekintik Európát, pedig ha komolyan vennék a családbarát elveket, akkor Nyugat-Európáról kellene példát venniük – mutat rá Henderson. A gyerekvállalási kedvet ugyanis nem a konzervatív-keresztény mantrák erősítik, hanem a létbiztonság, mindenekelőtt a minden állampolgárnak alanyi jogon járó egészségbiztosítás és a gyermeknevelési támogatás.

Nemes és logikus gondolat. Kár, hogy a tények nem igazolják Henderson jótét elméletét. A statisztikákból kiderül, hogy az európai jóléti államokban öregszik a népesség, miközben Amerikában nő a születési arányszám. Ráadásul az sem igaz, hogy kizárólag az anyagi helyzet határozná meg a családalapítási hajlandóságot. Felmérések igazolják ugyanis, hogy a konzervatív vallásos szülők fontosabbnak tartják a hagyományos családi értékeket, és nagyobb arányban vállalják a nagycsalád költségeit.