„A nyelvészet és az informatika fejlődésével egyre több magas képesítést igénylő munka válik automatizálhatóvá” – állapítja meg John Markoff, a New York Times informatikai publicistája.

A szövőszék és a gőzgép feltalálása óta tudjuk, hogy a technológia fejlődésével a gépek egyre több munkafolyamatot végeznek hatékonyabban, mint a hús-vér ember.

A mesterséges intelligencia fejlődésével a számítógépek már nemcsak az egyszerű feladatokban körözik le az embert. Egyre több olyan szoftver jelenik meg, amely képes bonyolult összefüggések feltárására. Intelligens programok segítik a titkosszolgálatok munkáját a terroristahálózatok felderítésében, és ilyesfajta szoftverek segítségével végzik például az ENRON-ügy tonnányi dokumentumának értékelését is.

„A változások jelentősége leginkább az ügyvédi világban érhető tetten” – véli Markoff. A mesterséges intelligencia-kutatásoknak hála, a modern szoftverek a szövegek szemantikai értelmezését is lehetővé teszik. Létezik például olyan program, amely korábbi jogesetekből és bírósági ítéletekből képes kiválasztani egy konkrét ügyhöz kapcsolódókat.

Korábban az ügyvédi munka jelentős részben a precedensek tanulmányozásából állt, ez azonban a jövőben megváltozhat, hiszen a számítógép jóval olcsóbb, mint a munkaerő. 1978-ban a CBS hírügynökség még 2,2 millió dollárt költött ügyvédi költségekre az ellene indított trösztellenes perben, ma viszont egy hasonló volumenű ügyhöz kapcsolódó esetjogi anyagot alig százezer dollárból áttekintenek a szoftverek.

Ráadásul a számítógépes programok már most is vannak olyan megbízhatók, mint az ügyvédek és segédeik. Egy vállalati jogász már lezárt esetekkel kapcsolatban vizsgálta a mesterséges intelligenciát használó szoftverek teljesítményét. A következtetés: a cég korábbi pereiben az ügyvédek csak 60 százalékban találták meg a számítógép által kiválasztott, az adott ügyben releváns precedenseket.

Szakértői becslések szerint a precedensjogot értékelő programok használatával egyetlen ügyvéd akkora munkát végezhet, mint korábban 500, és a mesterséges intelligencia hatékonysága további fejlesztésekkel még jelentősen fokozható.

Mindebből persze nem következik a munkanélküliség növekedése. Az új technika sokakat feleslegessé tesz, ám üzemeltetése és fejlesztése más területeken munkahelyeket teremt.

„Más kérdés, hogy vajon a technikai fejlődés következtében létrejövő munkahelyek jobbak lesznek-e, mint a felszámoltak. Erre a kérdésre a válasz: nem” – vélekedett a kérdés általánosabb következményeiről David H. Autor, az MIT közgazdásza.

Megint más kérdés, milyen területen helyezkedhetnek majd el a fölöslegessé váló jogászok.