Az internet ópiuma

2011. július 23.

A világháló megálmodói utópikus víziókat dédelgettek. Azt remélték, hogy az internet szabad és kontrollmentes összefogást teremt, és a közjót szolgálhatja. Ma viszont úgy fest, hogy éppen az alulszabályozottság az internet legnagyobb rákfenéje.

„Az internet alapító atyáinak nemes elképzelései voltak: utópikus víziójukban az internet a közjó előmozdításának kollektív eszköze volt. Csakhogy szövetségre léptek a tőkével, s így a felszabadító internet diskurzusa kiüresedett, és mára már csak arra jó, hogy leplezze az állami beavatkozást ellenző nagyvállalatok valódi céljait” – írja Jevgenyij Morozov, a Metazinban már többször szemlézett internetguru a Prospect magazinban.

Az internet létrejöttét több különböző irányzat határozta meg. Az összekapcsolt számítógépek által lehetővé tett kommunikációban egyrészt a katonaság, másrészt a tudományos közösség látott fantáziát. Bár a két közösség más-más célra használta volna a világhálót, a honvédség és a tudósok egyaránt központi és szigorúan ellenőrzött hálózatot akartak életre hívni.

A mai internet azonban nem nekik, hanem a hatvanas évek libertárius kiberhippijeinek köszönheti a legtöbbet – állítja Morozov. Azoknak az álmodozóknak, akik egy központi ellenőrzés nélküli kommunikációs modellt szerettek volna megvalósítani, remélve, hogy a szabad és korlátozásmentes párbeszéd előmozdítja a közjót, sőt a világbékét.

Az utópista álmok megvalósításához azonban befektetőkre volt szükség, mert valakinek elő kellett teremtenie a világháló kiépítésének költségeit. Az álmodozók így szövetségre léptek a tőkésekkel, akik nagy – üzleti – lehetőséget láttak az új médiumban.

Az együttműködés kezdetben jól alakult, a befektetők a jövőbeni profit reményében csillagászati összegeket fektettek az internetes cégekbe: milliókat öltek egy-egy induló, ám egyelőre nyereséget egyáltalán nem termelő vállalkozásba. Aztán a dotcom-lufi a kétezres évek elején kipukkant.

Miután a kockázati tőke óvatosabb lett, az internetes vállalkozások a hagyományos bevételi forrásokhoz voltak kénytelenek fordulni: reklámbevételekre kellett szert tenniük. Ehhez pedig a látogatottság növekedése szükséges. Az olcsó népszerűség hajhászása együtt jár a kommercializálódással. Az internetet elöntötte a bulvár és a kéretlen levélszemét. A reklám hatékonyságának növelése érdekében a hirdetők egyre inkább megfigyelik olvasási és vásárlási szokásainkat. Az internet elősegíti a fogyasztás szabadságát, ám ezért magánszféránk feladásával fizetünk.

Az internet megálmodói az egyéni szabadságot akarták előmozdítani a szabályozhatatlan és ellenőrizhetetlen világháló életre hívásával. Mára kiderült, hogy a túlzott szabályozatlanság elsősorban az internetet kommercializáló tőkének kedvez. Ezért, véli Morozov, az eredeti vízió megvalósításához mielőbb állami szabályozásra van szükség.

Az orosz internetguru minden bizonnyal arra utal, hogy a kéretlen hirdetések özöne, internetezési szokásaink akaratunk ellenére történő rögzítése és a bulvárosodás is kizárólag állami beavatkozással fékezhető meg.

Már csak az a kérdés, vajon a kommersz internethez szokott felhasználók mit szólnának, ha a világhálón valóban csakis az értékes és közösségi szempontból fontos tartalmak lennének elérhetőek.